Erkel Ferenc harmadik operája több szempontból is az érett mester összegző alkotásának tekinthető. Szerkezetbeli és tematikus megfelelések kapcsolják a Bátori Máriához és a Hunyadi Lászlóhoz egyaránt.

A Bánk bán a magyar opera megalakulása után az első bemutatott operák között van, ugyanakkor az első Erkel-opera, amit színre vitt a társulat. Szövegét Katona József drámája nyomán Egressy Béni írta. Bemutatója 1949 március 8-án volt. A kolozsvári bemutatóra – 1993. március 3. – kisebb változtatásokat eszközölt a rendező, Dehel Gábor.

Az opera cselekménye

Amíg II. Endre király idegen földön harcol, addig itthon felesége, Gertrúd és annak meráni udvartársa vígan él. A békétlen magyar főurak Petúr bán vezetésével le akarnak számolni velük, de Bánk bán, az oszág nagyura ellenzi a felkelést. Még ragaszkodik királyához, de hamarosan neki is rá kell döbbennie, mit tettek az országgal a merániak. Összetalálkozik régi hűséges emberével, Tiborccal, aki a jobbágyok tűrhetetlen helyzetéről számol be neki.

Bánkot nagy személyes csapás is éri: feleségét, Melindát –  királyné udvarában és annak segítségével  – aljas módon elcsábítja Ottó, Gertrúd öccse. Ez az utolsó csepp a pohárban. Bánk felkeresi a királynét lakosztályában, és heves vita után megöli. Melinda, akit Bánk Tiborc kíséretében hazaküldött, megzavarodva kisfiával együtt a Tiszába veti magát.

A király hazatér a háborúból, és feleségét a ravatalon találja. Bánk bevallja, hogy ő volt gyilkosa, és még csak bűntudatot sem érez. II. Endre párbajra hívja ki a nagyurat. Ekkor érkezik az udvarba Melindának és kisfiának holttestével Tiborc. A király látja, hogy már felesleges bosszút állnia, Bánk sorsa betelt.
Erkel Ferenc
BÁNK BÁN

Opera három felvonásban
Szövegét Katona József nyomán Egressy Béni írta

Vezényel: Horváth József (debüt)


Bánk bán, Magyarország nagyura................Kiss B. Atilla
Melinda, Bánk neje...................................Miklósa Erika

II. Endre, magyar király.......................................................Fülöp Márton
Gertrud, királyné................................................................Molnár Mária
Otto, Gertrud öccse.........................................................Pataki Adorján
Gyermekük.......................................................................Székely Milán    
Petur bán, bihari főispán...................................................Mányoki László
Tiborc, paraszt..................................................................Sándor Csaba
Biberach, kóbor lovag........................................................Szilágyi János
Sólom mester..................................................................Rigmányi István

Díszlettervező: Witlinger Margit
Jelmeztervező: H. Roşescu Lya

Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Koreográfus: Valkay Ferenc
Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Korrepetitor: Incze G. Katalin, Nagy Gergő
Ügyelő: Venczel Péter
Súgó: Tatár Gizella
A rendező munkatársa: Gombár Annamária

Rendező: Dehel Gábor
2015. November 5 18.30 óra
2018. Február 01 18.30 óra