Giuseppe Verdi (1813-1901) pályájának első magaslatára az ötvenes évek elején ért fel a Rigoletto, A trubadúr és a Traviata című operáival. Igényes volt a szövegkönyvek iránt, több esetben nagy írók műveit választotta operáinak témájául (Victor Hugo, Schiller, Dumas, Shakespeare). Librettistáinak mindenben az ő dramaturgiai elképzeléseit kellett követniük, a jelenetépítkezéstől egészen a versformák megválasztásáig. A romantikus történetekben árnyalt jellem- és környezetábrázolásra törekedett, követve és a legmagasabb fokra emelve olasz elődeinek elsődlegesen dallamos stítlusát. Ugyanakkor egyre nagyobb súlyt helyezett a sokszínű zenekarkezelésre, a zenekari hanghatások atmoszférateremtő lehetőségeire.

Rigoletto

Keletkezés: 1850-51
Ősbemutató: Velence, Teatro La Fenice, 1851. március 11.
Szövegkönyv: Victor Hugo nyomán Francesco Maria Piave


Cselekmény

I. felvonás

Rigoletto, a púpos udvari bolond kigúnyolja Ceprano grófot, mert feleségének az élvhajhász mantuai herceg csapja a szelet. Több udvaronc azt tanácsolja Cepranónak, hogy álljon bosszút. Monterone gróf kérdőre vonja a herceget, leánya csábítóját, ezért börtönbe is vetik, a bolondot pedig, aki kigúnyolta, átokkal sújtja. Rigolettót hazafelé menet megállítja a bérgyilkos Sparafucile, és szükség esetére felajánlja szolgálatait. Gilda, Rigoletto lánya szeretettel fogadja aggodó apját, aki ráparancsol: ne hagyja el a házat egymaga. A leány nem szól arról, hogy titkon találkozgat egy városbeli diákkal, akiről persze nem tudja, hogy az álruhás herceg. Az udvaroncok Rigoletto házánál gyülekeznek, hogy elrabolják a lányt, akit szeretőjének vélnek; a bolond elhívén meséjüket, hagyja, hogy bekössék a szemét, majd tudtán és akaratán kívül segít a saját leánya elrablásán.

II. felvonás

A herceg kitörő örömmel hallja, hogy Gildát a palotába hozták, és siet, hogy megvigasztalja. A bolond közben rádöbben, hogy az udvaroncok főzhették ki a leányrablást, és a hercegi palotába fut, ahol kérdőre vonja őket. Rigoletto leggyötrőbb félelmei igazolódnak be, amikor Gilda szégyenpírban égő arccal, zokogva borul a vállára. Még az udvaroncok is visszahőkölve veszik tudomásul a bolond ,,szeretőjének” igazi kilétét; a felvonást Rigoletto bosszúesküje zárja.


III. felvonás

Rigoletto és Gilda a város szélén fölkeresi Sparafucile fogadóját. Rigoletto megrendelte tőle a herceg odacsábítását és megölését. Gilda erről mit sem tud, még mindig szereti a férfit, aki cserbenhagyta. Rigoletto megkérdi, mit érezne, ha lelepleznék előtte a herceg valódi természetét, majd a kocsma ablakához viszi, ahonnan látni lehet, hogy a herceg hevesen udvarol Sparafucile húgának, Maddalenának. A lány máris beleszeretett a hercegbe, és ráveszi bátyját, hogy kímélje meg az életét, helyette pedig a kocsmába lépő első idegent ölje meg. Sparafucile átadja Rigolettónak az áldozat tetemét tartalmazó zsákot, de mielőtt azt a bolond a folyóba dobná, távolról meghallja a herceg énekét. Rádöbben, hogy elárulták, feltépi a zsákot, és súlyosan megsebesített leányát találja benne. Gilda bocsánatért könyörögve apja karjai között hal meg. Monterone átka beteljesült.







Giuseppe Verdi
RIGOLETTO
Opera három felvonásban, négy képben

Szövegét Victor Hugo drámája nyomán F. M. Piave írta
Történik Mantuában és környékén a XVI. században

Vezényel: Horváth József

A mantuai herceg...............................................Ştefan von Korch

Rigoletto, udvari bolond.......................................Balla Sándor

Gilda, a leánya........................................Covacinschi Yolanda

Sparafucile, bérgyilkos....................................Köpeczi Sándor

Maddalena, nővére..............................................Molnár Mária

Monterone gróf...............................................Mányoki László

Marullo, udvaronc................................Peti Tamás Ottó (debüt)

Borsa, udvaronc.................................................Plesa Róbert

Ceprano gróf...................................................Gergely Arnold

Ceprano grófné.....................................................Jordán Éva

Giovanna........................................................Mányoki Mária

Apród...............................................................Pataki Enikő

Porkoláb........................................................Gergely Arnold

Díszlet- és jelmeztervező: Dobre-Kóthay Judit
A díszlet- és jelmeztervező asszisztense: Starmüller Katalin
Korrepetitorok: Incze G. Katalin, Nagy Ibolya, Rónai István, Lászlóffy Zsolt
Koreográfus: Mîndruţiu Mihail
Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Ügyelő: Gálffy Erzsébet
Súgó: Sz. Kostyák Júlia
A rendező munkatársa: Szabó Emese

Rendező: Selmeczi György
2015. Október 15 18:30 óra
2015. Október 18 11.00 óra
2017. Február 2 18.30 óra





Facebook

IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKE