Camille Saint-Saëns
SÁMSON ÉS DELILA

Vezényel: Horváth József, Jankó Zsolt
Rendező: Korcsmáros György

A bibliában a „tengerről érkezett” nép, a filiszteusok rabságában nyögnek a zsidók, beletörődve sorsukba. Miközben a számukra pogány isten, Dágon templomában pöffeszkedő új urak fensőbbségük tudatában lenézik őket, ők búsan veszik tudomásul, hogy saját istenük megfeledkezett róluk. Sámson felrázza a csüggedésben elfáradt népét, majd miután megöli a filiszteus fejedelmet, győztes csatába vezeti a zsidókat.

De, mint ahogy a világtörténelemben annyiszor, egy asszony okozza a diadalmas vezér vesztét. Delila, akinek vonzereje nem hatástalan Sámsonra, Dágon papnője, és filiszteus „hazafi”. A Főpappal együtt elhatározzák, hogy bosszút állnak Sámsonon és a zsidó népen. Delila kihasználja Sámson iránta érzett szerelmét, és a házába csalva elcsábítja a férfit, csellel kiszedi belőle hihetetlen erejének titkát, megvakítja és elfogatja Sámsont.

A filiszteusok újra győztesként ünnepelnek Dágon templomában, ahol a vak, elgyengült Sámsont fogolyként őrzik. Ám pogány véráldozatuk tetőfokán Sámson istenéhez fohászkodva visszanyeri erejét és saját halálát is okozva lerombolja a filiszteus szentélyt.

A XIX.század egyik klasszikus zenei remekműve az ősi bibliai történeten alapuló opera. A mi előadásunk, tiszteletben tartva Saint-Saens csodálatos muzsikáját, a történetet egy elképzelt mába helyezte.
Elnyomók és elnyomottak bárhol és bármikor léteznek és létezhettek. A rab zsidók egy zsinagógát kényszerülnek a rabtartók kedvéért pogány „templommá”, egy mulatóvá átépíteni. A filiszteus fejedelem egy „drogbáró”, a Főpap pedig az  ő biztonsági főnöke. Sámson amolyan Che Guevera típusú diákvezér, aki az elnyomásra terrorakcióval válaszol. Delila ebben a változatban nem papnő, hanem énekesnő, egy filiszteus celeb, táncosnőkkel körbevéve. A győztes csatából hazatérő zsidó katonákat úgy fogadják, ahogy az amerikai tengerészgyalogosokat a vietnami lányok a múlatókban. De az elcsábult, így népét akarva-akaratlan eláruló megvakított Sámson pedig nevetség tárgyaként lesz kiállítva a zsinagógából diszkóvá átalakított helyiségben, a nyertes filiszteusok győzelmi estélyén.

Szándékom szerint előadásunk folyamatában hűen követi az eredeti cselekménysort, csak modern köntösbe bújtatja.

Korcsmáros György - rendező




SÁMSON ÉS DELILA

 

Keletkezés: 1866-77

Ősbemutató: Weimar, Groβherzogliches Theater, 1877. december 2.

Szövegkönyv: Ferdinand Lemaire

 

Cselekmény

 

I.    felvonás

Gáza városában Izrael fiai a filiszteusok alatt sínylődnek. Sámson a néphez szólva az ellenállás szellemét erősíti. Dacuk feldühíti Abiméleket, Gáza satrapáját, aki becsmérli Izrael Istenét. A sértett Sámson megöli a satrapát, vezetésével a zsidók fellázadnak, és legyőzik a filiszteusokat. Egy csapat filiszteus szűz élén Delila érkezik, látszatra Sámsont ünnepelni. Valójában Dágon főpapja őt szemelte ki, hogy a hőst elcsábítsa és romlásba döntse. A vének intelmei ellenére Sámson erős vonzalmat érez a leány iránt.

 

II.     felvonás

A főpap meghagyja Delilának, lesse ki Sámson erejének titkát. Az érkező hős semmiképp sem volna hajlandó felfedni, hogy miben rejlik az ereje, de megbabonázza Delila szépsége, és elárulja a titkot. Delila levágja a haját, majd győzelemittas kiáltására betódulnak a filiszteusok , és a tehetetlen Sámsont foglyul ejtik.

 

III.    felvonás

A megvakított Sámsonnak a gázai börtönben taposómalmot kell hajtania. Kétségbeesetten hallgatja zsidó testvéreit, akik panaszdalukban árulással vádolják. A hajdan oly hatalmas Sámsont most egy gyermek vezeti a templomba, a gúnyolódó filiszteusok elé. Dágon bálványának kellene áldozatot bemutatnia. Azt kéri, vezessék a templom két központi tartóoszlopához, majd Jehovához fohászkodik ereje visszatéréséért, és kidönti a két oszlopot: az összedőlő templom romjai maguk alá temetik népe elnyomóit és magát Sámsont is.

Camille Saint-Saëns
SÁMSON ÉS DELILA
Opera három felvonásban
Szövegkönyv: Ferdinand Lemaire

Vezényel: Horváth József, Jankó Zsolt

Szereplők:

Delila………………………… Veress Orsolya, Molnár Mária

Sámson………………...Marius Vlad Budoiu, Hector Lopez

Dagon főpapja…………………Balla Sándor, Sándor Árpád

Abimelech……………………Szilágyi János, Sándor Csaba

Öreg zsidó………………....Köpeczi Sándor, Beniamin Pop

Filiszteus hírnök……………………………..Rétyi Zsombor

Első filiszteus………………………………Rigmányi István

Második filiszteus………………………….Peti Tamás Ottó


Díszlettervező: Lőrincz Gyula
Jelmeztervező: Amalia Jude
Koreográfus: Jakab Melinda

Közreműködik a KMO ének-, zene- és balettkara
Szólótáncosok: Vlad Moldovan,  Tőkés Ioana, Oprean Simina, Popa, Andreea, Rațiu Camelia, Râpă Alin

Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Korrepetitor: Incze G. Katalin, Nagy Gergő
Ügyelő: Gálffy Erzsébet
Súgó: Sz. Kostyák Júlia

Rendező: Korcsmáros György
2016. Március 17 18.30 óra





Facebook

IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKE