Milyen egy ma is érvényes zenei nyelv? Milyen egy ma is érvényes operai nyelv? Folytathatók-e Mozart, Verdi, Puccini hagyományai, vagy mindenáron valami újat és új módon kell elmondanunk? Létezik-e még tonalitás, van-e értelme a „C-dúrnak”, szabad-e „szép” zenét írni, vagy csak a csúnya az igaz, az alig-alig megfejthető a komoly művészet? Ilyen és ehhez hasonló kérdések sokasága merül fel, amikor az ember a 21. században operaírásra vállalkozik.

Az Árgyélus királyfi ezekre a kérdésekre határozott válaszokat ad: érvényes minden, amit az elmúlt 400 évben, Monteverdi Orfeója, az első opera keletkezése óta írtak! A zenei gondolkodásunk, a szépre, a harmóniára való igényünk ma is erős, sőt talán erősebb, mint valaha.

A komponáláskor egy tündérvilág lebegett a szemem előtt, így ehhez illő zenei kifejezéseket kerestem. És, ha úgy éreztem, hogy egy-egy karaktert Mozart Varázsfuvolája idéz meg a legjobban, vagy ha egy másikat a blues és a népdal, akkor nem restelltem a kitaposott úton járni. Az Árgyélus királyfimeseopera, elsősorban gyerekeknek. Így tehát rövid számokból építkező dallamos, de helyenként nagyon is drámai zenét kívántam írni, mely különböző karaktereket, zenei stílusokat vonultat fel. Szerzőtársaimmal együtt vigyáztunk rá, hogy a „gyerekdarab” ne legyen az olcsó bóvli szinonimája. Az Árgyélus királyfitehát nem zenés darab, nem musical, hanem valódi, klasszikus hangszereken megszólaló meseopera. Várady Szabolcs szellemes versei pedig biztosítják, hogy azok is élvezni fogják a mesét, akik esetleg tartanak a „komolyzenétől”.

Tóth Péter



Ennek a meseoperának a megszületése kapcsán három dologról mindenképpen beszélnem kell. Az első és legfontosabb: a munkatársaim. Azok a barátok, akikkel kivétel nélkül több éve együtt dolgozunk, és akikkel sok közös munka után született meg az elhatározás: belecsapunk ebbe a nagy vállalkozásba. Hiszen az opera mint műfaj – a színház koronája, királynője – mindig nagy vállalkozás, jelentős szakmai kihívás. Először néhány szót Tóth Péterről, a zeneszerzőről. Még a nyolcvanas évek közepén, Budapesten, a Radnóti Színházban beszélgettünk először színházról, zenéről, és rögtön kialakult a kölcsönös szimpátia, elindult a közös gondolkodás. Első fellépésünkön alternatív rockot játszottunk, két gitáron. Azután egymást követték a színházi munkák: írtunk a cappellamusicalt Dylan Thomas-ból, színházi kórusokat Az ember tragédiájából, Zerkovitz dalokból vonós négyest, csak hogy az érdekesebb vállalkozásokat említsem. Ezek után gondoltuk úgy, jó lenne egy egész estét betöltő önálló művet írni. És miután mindkettőnk számára fontos a követhető történet, és a közönség széles rétegeinek megszólítása, úgy döntöttünk, meseoperát
írunk, mely egyszerre klasszikus, játékos, de ugyanakkor van benne szív és humor. A dramaturg, szerzőtárs Bognár Róbert volt, aki atyai jó barátom, régi „harcostársam”. Vele is kipróbáltunk majdnem minden műfajt. Írtunk együtt utcai performance-t, dokumentumjátékot az 1968-as párizsi eseményekről, Jókaiból musicalt. És végül a kiváló költő, Várady Szabolcs, aki szintén régóta megtisztel azzal, hogy tagja a csapatnak, és akivel együtt eddig öt új magyar zenés darab ősbemutatóját értük meg. Az ő biztos ízlése, tökéletes formaérzéke számomra mindig megnyugtató garancia.

A második fontos dolog, a zenés színházhoz való viszonyom. Bár prózai színészként szereztem diplomát, pályámon mindvégig nagy szerepet kapott a zenés műfaj. Az életemet táncosként kezdtem Novák Ferenc, „Tata” nagyhírű néptáncegyüttesében. Ez az időszak, a hetvenes évek, volt a magyar táncszínház kialakulásának legendás korszaka. Életre szóló élményt, sok tapasztalatot és hasznosítható tudást szereztem ekkor. Aztán, a Színművészeti Főiskolán, Simon Zsuzsa, legendás pedagógus tanítványaként, sok zenés darabbal találkoztam a Hair-től az Oliver!-ig. Később, már rendezőként, szintén belekóstoltam a zenés színház minden ágába. Csináltam zenés vígjátékot, musicalt, nagyoperettet. De mindvégig bennem volt az igény, hogy saját történeteket mesélhessek el, így kezdtünk el alkotótársaimmal új darabokat írni. Amióta színházzal foglalkozom, (ennek pedig már harminckilenc éve) meggyőző-désem, hogy a zene, a tánc, a mozgás olyan nagymértékben segíti a nézőt a történet befogadásában, hogy az semmi mással nem pótolható. Ez az érzelmi plusz töltet értelmezi, új kontextusba helyezi a mesét. És mivel a zenei ízlésem is folyamatosan változott, egyre jobban közeledett valami klasszikusnak nevezhető értékhez, évek óta éreztem, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlen, hogy kipróbáljam az operát mint műfajt. Ennek a kísérletnek az első lépése az Árgyélus.

A harmadik elem, a témaválasztás. Olyan történetet kerestünk, amiben kellő arányban keverednek a színházi alapelemek: a dráma, a líra, a komikum, amely eljuthat minden korosztályhoz. Szerintem megtaláltuk. Az Árgyélus királyfi a magyar népmesekincs egyik alapdarabja. Motívumai megtalálhatók az emberiség ősi történetei között. Látunk hasonló elemeket kínai, arab, török mesékben is. Nem véletlen az sem, hogy Vörösmarty Csongor és Tündéje is erre az alapsztorira épül. Ráadásul a főszerepek is ősi színházi sémákat vesznek alapul: bonviván, primadonna, szubrett, buffo. És bevallottan loptunk a Varázsfuvolából is, hiszen a jó király, Szavárius és a gonosz királyné, Mortadella nyíltan idézi Sarastro és az Éj Királynője alakját. A jó és a rossz örök küzdelme, a férfivá érés problematikája, az igaz szerelemért folytatott keserves harc pedig az emberiség legrégebbi ősi, közös élményeit idézik. Ha ennek a sok gondolatnak, szándéknak csak egy része eljut Önökhöz, már nem dolgoztunk hiába.
Szép estét, jó szórakozást kívánunk!

Schlanger András



Az Árgyélus királyfi kiváló alkalmat nyújt arra, hogy az óvodások és a kisiskolások először találkozzanak az opera világával. Tóth Péter zeneszerző, Schlanger András és Bognár Róbert librettisták, valamint a versek szerzője, Várady Szabolcs, az azonos című népmeséből ihletődtek, az előadás azonban több, mint a történet egyszerű újramesélése. Letisztult a népmese néhol homályos, elvarratlan szálakat is tartalmazó szerkezete, az előadás a fiatal célközönség érdeklődését, igényeit figyelembe véve aktualizálja a történetet.

A népmese passzív, megmentésre váró Tündérszép Ilonája például a feldolgozásban aktív szereplővé válik, utalásként a nők társadalomban betöltött szerepének megváltozására. Napjainkban a kislányokra is önálló döntések várnak felnőttkoruktól, szabadon alakítják sorsukat, és szerelmükkel együtt birkóznak meg a
mindennapok megpróbáltatásaival.

A történet tanulsága azonban nem utasítja maga mögé a cselekményt, az izgalmat, a humort, a varázslatot. Ahogy a szerzők is fogalmaznak: az Árgyélus királyfi „hanyagolja a didaxist, ám annál inkább él a humor eszközével.”

Fülöp Noémi

Tóth Péter

ÁRGYÉLUS KIRÁLYFI

Meseopera

Szövegkönyv: Schlanger András, Bognár Róbert

Versek: Várady Szabolcs


Vezényel: JANKÓ ZSOLT


Árgyélus…………………………………………….................Maneszes Márton

Tündérszép Ilona……………………………………………......Fülöp Tímea

Márton……………………………………………….……..........Gergely Arnold

Mária……………………………………..….……….. ..............Nagy Szilvia Klára

Szavárius…………………….…………….…………................Peti Tamás Ottó

Mortadella…………………………………….…………………....Vigh Ibolya

3 Ördög……………….....….........Rétyi Zsombor, Varga Attila, Varga János

3 Holló, 3 Tündér…………...………Duffner Melinda, Székely Zsejke, Kormos Viktória

Bonifacio…………………….………….....……..…….................Farkas Loránd

A következő szereplők az énekkar szerepét is betöltik:

Szalla – Kerekes Mária / Szisszia – Popovici Zsófia
Arrabon – Plesa Róbert / Szkarabán – Rigmányi István
Asperge főszakács; Kekec ördögfióka – Naphegyi Béla
Áfonya – Dula Gyöngyi / Béfonya – Szakács Ágnes
Cirfandli; Zuppanegra ördögfióka – Kovács Ferenc

Gyerekek:
Ábrahám Dóra, Müller Tibor, Rázmán Orsolya, Szélyes Nóra, Szélyes Panna,
Zágoni Ákos

Díszlettervező: Tenkei Tibor
Jelmeztervező: Bocskai Gyopár
Koreográfus: Jakab Melinda

Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Korrepetitor: Nagy Ibolya, Nagy Gergő
Súgó: Kostyák Sz. Júlia

Ügyelő: Gálffy Erzsébet

Rendező: ALBU ISTVÁN
2015. December 13 11.00 óra
2015. December 24 16.00 óra
2016. Január 24 11.00 óra
2016. Február 07 11.00 óra
2017. Március 09 12.00 óra
2017. Március 29 11.00 óra