Az április 27-i fellépés nyilvános főpróba formájában zajlik. 

Musical két felvonásban
Radványi Géza és Balázs Béla filmje alapján

A filmről, amely a musicalt ihlette

A
Valahol Európában című 1947-ben készült film előkelő helyen szerepel a magyar
filmtörténetben: 2000-ben a filmkritikusok eválasztották a tizenkét legjobb magyar
filmet tömörítő Új budapesti tizenkettő közé. Sikere, mondanivalójának aktualitása
megjelenésétől kezdve napjainkig töretlen, üzenete elévülhetetlen, hiszen a humanizmust,
szabadságvágyat és az ember béke iránti elkötelezettségét állítja szembe a társadalmat
és minden erkölcsi értékrendet maga alá temető háborúval. Kiutat keres a kiúttalanságban.
És talál is: a világháborús pusztítást ártatlanul elszenvedő fiatalság erkölcsi felemelkedése a
megújulásra kész társadalom jelképe.

Radványi Géza rendező a MAFIRT (Magyar Film Iroda) felkérésére látott munkához. Az
1945-47 közötti „koalíciós korszakban” a politikai pártok felosztották egymás között azt,
ami az interbellikus időszak filmgyártásának infrastruktúrájából megmaradt, és ezek közül
a legjelentősebbet – nem véletlenül –, a MAFIRT-ot a kommunisták kapták meg. Mindez
azonban semmit sem von le a film értékéből, feltehetően azért, mert a szélsőbalos
pártpropaganda a film keletkezésének idején még nem használhatta fel azt saját
ideológiájának terjesztésére (a „kulturális termelőmunka” sztálinista megszervezésének
gyümölcseire még várni kellett néhány évet). Radványi filmje a világháború után megújult
magyar filmgyártás jelképessé vált alapműve. Tematikailag elsősorban a világégés
pusztításaiból, a világtörténelem legtragikusabb, globális méretű összecsapásának
maradványaiból építkező német Trümmerfilm-el (romfilm) rokonítható, melyben a
fizikailag és morálisan is életben maradottak feladata az új világ felépítése. Ez
természetszerűen egy sor kérdést is felvet, melyek közül a rendező szerint a
legégetőbb az, hogy a romok fölött hogyan hidalható át a háborúért felelős és
az azt ártatlanul elszenvedő generációk közötti ellentét.

„Felnőtt. Ellenség. Könyörgöm, akasszuk fel!” – sikítja a film egyik gyerekszereplője,
mikor a hontalan és lopásból tengődő gyerekcsapat rejtekhelyén, egy romos várban
rátalál későbbi jótevőjére, Simon Péter karmesterre. A film szereplői tehát a második
világháború során elárvult, bandákba verődött gyerekek, kiket a bombázások
következtében romba dőlt, javítóintézetből szökött Hosszú vezet. Lopásból, fosztogatásból
élnek, és hamarosan körözést adnak ki ellenük. Romantikus és egyben szimbolikus
jelentőségű, hogy menedéket egy dombtetőn álló elhagyatott várban, a már fent
említett Simon Péternél, a világtól megundorodott és attól elmenekült egykori
karmesternél találnak. Idővel nem csupán felenged a gyerekcsapat karmester iránti
távolságtartó idegenkedése, hanem - annak ellenére, hogy Simon felnőtt – a gyerekek
megkedvelik őt.  Visszahozza az emberi létbe, a társadalomba az elvadult gyerekbandát,
megtanítja őket arra, hogy létünk legfőbb értéke a szabadság: „...ez nem gyerekjáték.
Ez a felnőttek kedvenc játéka. Ha ezt el akarják venni tőlük mindig nagy baj támad a
világban... A szabadság az, hogyha nem kényszerítik az embert szenvedésre, rosszra,
mások bántására.” Ezen a ponton a borzalmakba és a létfenntartáshoz szükséges lopásba
belefáradt gyerekcsapat morális felemelkedése a társadalom, az emberi civilizáció újbóli
felemelkedését hivatott szimbolizálni.

A film cselekménye azonban tovább szövődik, immár a szabadság szellemének dicsőítésében:
a gyerekek és Simon a Marseillaise-t fütyülve együtt hozzák rendbe a roskadozó várat. A
szabadságot azonban nem csak megélni lehet, hanem meg is kell védeni: korábbi
garázdaságaikért felnőttek üldözik őket, akiket a gyerekcsapat időlegesen feltartóztat, bár egyik
társuk, Kuksi elvesztése árán. Látszólag kilátástalan helyzetükből a gyerekeket Simon Péter
menti meg, aki a városból olyan rendelkezést hoz, amely felmenti őket a büntetések alól
és a kastélyt is az ő rendelkezésükre bocsátja.

szp

Radványi Géza: a film rendezője
Radványi Géza 1907-ben született Kassán, Márai Sándor költő testvéreként. Kossuth-díjas
magyar filmrendező, vágó, forgatókönyvíró, főiskolai tanár, író, publicista.1922-ben a Kassai
Napló-ban megjelent első novellája. A Népszövetségnél újságíróként ill. riporterként dolgozott
Európa több városában. 1933-tól rendezőasszisztens, forgatókönyvíró volt különböző, főként
német és francia filmgyárakban. Feleségül vette Tasnády Fekete Mária filmszínésznőt, aki több későbbi filmjében szerepelt. Tanított a
budapesti Színművészeti Akadémián. Több ízben forgatott Franciaországban, valamint a müncheni Filmművészeti Főiskola tanára is volt.

*

A Valahol Európában musicalről
Radványi Géza azonos című filmje alapján 1995-ben született meg a musical változat, melynek zenéjét Dés László szerezte, dalszövegeit Nemes István, a szövegkönyvet pedig Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter írta. A musical követi a film történetszálát, a szereplők is ugyanazok. A darab, amelyet immár kultmusical gyanánt méltatnak a reklámanyagok, tartós sikert aratott, s máig rokonszenves ábrázolatát adja Dés László zeneszerzői erényeinek.

"Ez értékes zenés mű, Dés László eredeti és magas mércéje szerint megírt alkotás. Nem klisék szerinti sem a zene, sem a történet - mondja a darabról Mácsai Pál színművész. - A zene - klasszikus és könnyűzene is - életem része, és bár a musical műfaja nem jellemző a pályámra, ebben az előadásban szívesen veszek részt. A Valahol Európában nem szórakoztatóipari mű, hanem eredeti mondanivalójával közös emlékezetünk része." (port.hu)

Dés László: a musical zeneszerzője
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, dzsesszzenész. Dalszövegíróként és zeneszerzőként is dolgozik, több magyar film zenéjét köszönhetjük neki, mint a Nyom nélkül, Szerelem első vérig, Szerelem második vérig, Sose halunk meg, emellett ismert musicalek szerzőjeként vált ismertté: Valahol Európában, A dzsungel könyve. A Valahol Európában musical bemutatóját követő évben elnyeri a Színházi kritikusok díját, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.
Dést azon kevés zenészek egyikének tartják, akiket a szakma, a kritikusok és a közönség is egyaránt tisztel.

Béres László: az előadás rendezője
Béres László 1972-ben született Kolozsváron. A Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szociológusi, majd Bukarestben a I. L. Caragiale Színház és Filmművészeti Egyetemen színházrendezői oklevelet szerzett. Rendezett román és magyar nyelven egyaránt, zenés produkción át, abszurd darabig, bábelőadástól vizuális esszéig, a klasszikus vígjátéktól a táncszínházig számos műfajban Szolnokon, Sepsiszentgyörgyön, Bukarestben, Nagyváradon, Karácsonkőn, Szatmárnémetiben, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen stb.
2005 és 2012 között a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgató-főrendezője volt.
Jelentősebb díjai: Legjobb nemhagyományos előadás díja a kolozsvári Zaharia Barsan Rövidszínház Fesztiválon a kolozsvári Maszkura Diákszínjátszó Csoport Apage c. előadásáért; Legjobb előadás díja a Sepsiszentgyörgyi Concordia Fesztiválon a kolozsvári Maszkura Diákszínjátszó Csoport Alfred Jarry: A láncra vert Übü c. előadásáért, Zsűri különdíja a 2001 júniusában megrendezett kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján a Ramón del Valle Inclan: Vérkötelék táncjáték árnyalatokkal c. előadás megrendezéséért, Közönségdíj a 2001 szeptemberében Gyergyószentmiklóson megrendezett Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumán a Petőfi Sándor: A helység kalapácsa előadásért, A legjobb rendezés díja - Rókajáték - Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma, 2007.
Zeneszerző: Dés László
Dalszövegek: Nemes István
Szövegkönyv: Böhm György, Korcsmáros György, Horváth Péter

Vezényel: Kulcsár Szabolcs

Simon Péter.................................Ádám János
Hosszú........................................Farkas Loránd
Suhanc / Éva...............................Kerekes Mária
Ficsúr..........................................Laczkó V. Róbert
Szeplős........................................Marosán Csaba
Sutyi............................................Rigmányi István
Egyenruhás..................................Madarász Lóránt
Tanító..........................................Mányoki László
Leventeoktató...............................Gergely Elek
Tróger, Sofőr.................................Kovács Ferenc
Bálint...........................................Rétyi Zsombor

A gyerekcsapat:
Kuksi........................................Ábrahám Gellért / Sárosi Áron
Pötyi...........................................Szélyes Nóra / Jenei Eszter
Professzor................................................Jakab Ádám Gergő
Csóró..........................................Bogdán Farkas / Mostis Balázs

Adorjáni Csenge, Albert Eszter, Ábrahám Dóra, Ábrahám Gellért, Bács Tímea, Benkő Lilla, Gorzó Boglárka, Horváth Márton, Jenei Brigitta, Jenei Erzsébet, Jenei Eszter, Könczey Ágota, Lönhart Csenge, Márton Ildikó Beáta, Miklósi Hunor, Mostis Balázs, Nagy Gellért, Pánczél Kata, Petrov Áron, Radó Noémi, Rázmán Orsolya, Sánta Orsolya, Sárosi Áron, Sógor Bence, Sógor Dénes, Szász Botond, Szenkovics Dávid, Szélyes Nóra, Tonk Bence Márton, Tulogdi Szűcs Botond, Vincze Csenge

Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, zene- és balettkara
Díszlet- és jelmeztervező: Cristian Gătina
Koreográfus: Jakab Melinda

Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Korrepetitor: Nagy Ibolya
Ügyelő: Gálffy Erzsébet, Venczel Péter
Súgó: Konrádt Bea

A tervező munkatársa: Venczel Attila
A rendező munkatársa: Venczel Péter

Rendező: Béres László
2013. Október 9 17:00 óra
2013. Október 10 17:00 óra
2014. Január 16 18:30 óra
2014. Január 19 18:00 óra
2014. Február 16 18:00 óra
2014. Február 25 18:00 óra
2014. Március 29 18:00 óra
2014. Március 30 18:00 óra
2014. Április 17 17:00 óra
2014. Június 19 17:00 óra
2014. November 23 11:00 óra
2014. December 8 18:00 óra
2015. Január 11 11:00 óra
2015. Február 28 18:00 óra
2015. Március 22 11:00 óra
2015. Április 27 18:00 óra