A test ébredésében a rendező víziója a világmindenség alakulásánál kezdődik, így a főszereplő is a gerincesek megjelenésétől - érzések és mozgás által - fejlődik madárrá, főemlőssé, emberré, majd egy olyan teremtménnyé amely a technológia rabjává válik, egy kiborgok (cyborg) által vezetett érzéketlen világban. Az evolúció története a zenével és a kortárs táncmozgással ötvözve egy látványos egészet képeznek.

Egy 1919-es beszélgetésben A csodálatos mandarin általa „csodálatosan szépnek” titulált cselekményét Bartók következőképpen fogalmazta meg: „Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal leányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak. Az első egy szegény legény, a második sem különb, de a harmadik egy gazdag kínai. A fogás jó, a leány tánccal mulattatja, és a mandarinban felébred a vágy, a szerelem hevesen fellobban benne, de a leány irtózik tőle. Az apacsok megtámadják, kifosztják, a dunyhába fojtják, karddal szúrják keresztül, majd felakasztják, mindhiába, a mandarinnal nem bírnak, szerelmes és vágyakozó szemekkel néz a leányra. Az asszonyi invenció segít, a leány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az holtan, élettelenül terül el.” Bartók számára nem a nyersen realista történet volt fontos, hanem a benne rejlő humánum: a nagyvárosi lét, a mindennapi élet által elnyomott emberi lélek szenvedése s e szenvedés megváltása, amely csak a szerelemben lehetséges. A misztikum, a sci-fi és a történet váratlan végkimenetele, mind értékes fűszerei az előadásnak,

----------------------------------

A táncművészt legfőképp test és lélek összekapcsolódása izgatja a táncban. Bátran mondhatom, legősibb hatóerőnk a testi hatóerő. Itt dől el, hogy egyáltalán érdemes-e, akarunk-e megmozdulni. Ezáltal hatunk másokra, mozgásunkkal bármit megváltoztathatunk. Ez a hatóerő-élmény a táncban megélhető. A bennünk lakozó archaikus erővel érintkezünk általa, olyan motívumokkal, melyek ősi, korai emlékeket szólítanak meg bennünk, olyan testi érzésekkel, amelyek szinte a világ kezdete előttről kísérik és átszínezik létünket.

A test a tudatosság útja is egyben. Ahol a szavak csődöt mondanak, a test, mint az önkifejezés teljesen egyedi eszköze, organikus mozdulataival, a tánc nemes egyszerűségével jeleníti meg gondolatainkat, érzelmeinket. Rávilágít az összefüggésekre, hidakat keres múlt és jelen között. Hidakat, melyek talán a jövőbe is vezetnek, de az út persze kérdésről kérdésre vezet.

A táncművész akkor lesz technikailag felkészült, amikor minden mozdulatban benne van, szinte egybeolvad vele, megmutatkozik, teret enged a nézőnek arra, hogy a test szellemét megértse.

Jakab Melinda, koreográfus-rendező
A TEST ÉBREDÉSE – BEMUTATÓ
Kortárs táncelőadás egy részben

S. Rachmaninov
Szimfonikus táncok     
Holtak szigete      
2. Zongoraverseny 
 

S. Prokofiev                 
,,Alexander Nevsky"  kantáta

Vezényel: Jankó Zsolt

Szereposztás:

Viorica Bogoi
Vlad Moldovan
Popa Adrian (KID A) m.v.
Popa Octavian m.v.
Ionuța Simina Oprean
Delia Göllner
Ioana Tőkés
Kálmán Róbert Attila
Matei Holeleu m.v.
Andreea Popa
Florin Ianc
Rîpă Alin
Oana Siminic m.v.

Közreműködik a KMO balett-, zene- és énekkara

Zongoránál: Nagy Gergő
Díszlet: Tenkei Tibor
Jelmez: Ledenják Andrea
A jelmeztervező munkatársa: Tankó Bernadett
Ügyelő: Venczel Péter


A koreográfus munkatársa: Rareș Arcadie Cîmpean

Rendező-koreográfus: Jakab Melinda


Bartók Béla
A CSODÁLATOS MANDARIN

Vezényel: Jankó Zsolt

Szereposztás:

A lány: Viorica Bogoi
Mandarin: Vlad Moldovan
Csavargók: Popa Octavian m.v., Rîpă Alin, Kálmán Róbert Attila
Az öregúr: Rareș Arcadie Cîmpean
A diák: Matei Holeleu m.v.

Közreműködik a KMO ének-, zene- és balettkara

Díszlet: Szántó Szilárd
Jelmez: Bianca Imelda Jeremiás
Ügyelő: Venczel Péter

A rendező munkatársa: Rusu P. Gabriela

Rendező-koreográfus: Jakab Melinda
2017. Május 29 19.00 óra





Facebook

IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKE