Kacsóh Pongrác
JÁNOS VITÉZ
Daljáték három felvonásban. Szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján
Bakonyi Károly írta, Heltai Jenő verseinek felhasználásával.

Vezényel: Kulcsár Szabolcs, Jankó Zsolt

Kukorica Jancsi / János vitéz.............Szabó Levente, Gergely Arnold
Iluska...................Barabás Zsuzsa, Fülöp Tímea
Bagó...................Sándor Csaba, Sándor Árpád
Francia király..................Ádám János
Francia királylány..............Pataki Enikő, Gebe Fügi Renáta
Mostoha.........................Madarász Lóránt
Csősz........................Gergely Elek
Strázsamester..................Rigmányi István, Sipos Endre
Bartoló......................Varga Attila
Tábornok..........................Kovács Ferenc
1. gazda...........................Naphegyi Béla
2. gazda...........................Veress László

Valamint a Kolozsvári Magyar Opera énekkara, zenekara és balettkara

Díszlet: Ralph Zeger
Jelmez: Szabó Emese
Mozgás: Bóbis László

Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Korrepetitor: Horváth Zoltán, Nagy Gergő
Súgó: Kondrát Bea
Ügyelő: Venczel Péter
A díszlettervező munkatársa: Venczel Attila
A korreográfus munkatársa: Rusu P. Gabriela
A rendező munkatársa: Vincze Beáta


Rendező: Szabó Emese

”Valójában talán még ma sem vettünk tudomást Kacsóh igazi nagyságáról. Vagy ismerjük-e eléggé a zseniális zeneírót, aki zenei lapokban és napilapokban harcol, verekszik a század elején a jobbért, aki rendkívüli éleslátással szinte elsőnek fedezi fel Bartókot, a külföldet járja, tanulmányozza az énekoktatást… hogy aztán idehaza próbálja újjáteremteni a magyar énektanítást?
Kacsóh Csipkerózsika című daljátéka annyira megnyerte a kényes ízlésű színházi szakemberek tetszését, hogy felszólították a fiatal, s akkor még csaknem teljesen ismeretlen zeneszerzőt a János vitéz szövegkönyvének megzenésítésére. A partitúra csakhamar elkészült, magába foglalva Kacsóh kivételes, eredeti tehetségének legszebb kivirágzását. A naivitásban elbájoló népies elem megkapóan szövi át a János vitéz dalait. A dallamok feldolgozása, formába öntése természetes, és mesterkéltség nélkül való. Minden hangja szívből fakad és szívhez szól. És ami a legcsodálatosabb: a fiatal szerző sehol sem esik a kezdők szokásos túlzásainak hibájába. A második felvonás francia milliője sem zökkenti ki a helyes irányból: itt is megőrzi az egyszerű, népies hangulatot: csodálatos ösztöne nem engedi lesiklani a mese poézisének virágos ösvényéről. Mindent összevéve a János vitéz tündöklő sikerének titka, hogy zenéjének megírását éppen Kacsóh Pongrácra bízták, viszont az is, hogy Kacsóh tüneményes felbukkanását főleg az magyarázza, hogy éppen a János vitéz megzenésítésére kapott megbízást.” Szabados Béla
Kacsóh Pongrác
JÁNOS VITÉZ
Daljáték három felvonásban. Szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján
Bakonyi Károly írta, Heltai Jenő verseinek felhasználásával.

Vezényel: Kulcsár Szabolcs, Jankó Zsolt

Kukorica Jancsi / János vitéz.............Szabó Levente, Gergely Arnold
Iluska...................Barabás Zsuzsa, Fülöp Tímea
Bagó...................Sándor Csaba, Sándor Árpád
Francia király..................Ádám János
Francia királylány..............Pataki Enikő, Gebe Fügi Renáta
Mostoha.........................Madarász Lóránt
Csősz........................Gergely Elek
Strázsamester..................Rigmányi István, Sipos Endre
Bartoló......................Varga Attila
Tábornok..........................Kovács Ferenc
1. gazda...........................Naphegyi Béla
2. gazda...........................Veress László

Valamint a Kolozsvári Magyar Opera énekkara, zenekara és balettkara

Díszlet: Ralph Zeger
Jelmez: Szabó Emese
Mozgás: Bóbis László

Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Korrepetitor: Horváth Zoltán, Nagy Gergő
Súgó: Kondrát Bea
Ügyelő: Venczel Péter
A díszlettervező munkatársa: Venczel Attila
A korreográfus munkatársa: Rusu P. Gabriela
A rendező munkatársa: Vincze Beáta


Rendező: Szabó Emese

”Valójában talán még ma sem vettünk tudomást Kacsóh igazi nagyságáról. Vagy ismerjük-e eléggé a zseniális zeneírót, aki zenei lapokban és napilapokban harcol, verekszik a század elején a jobbért, aki rendkívüli éleslátással szinte elsőnek fedezi fel Bartókot, a külföldet járja, tanulmányozza az énekoktatást… hogy aztán idehaza próbálja újjáteremteni a magyar énektanítást?
Kacsóh Csipkerózsika című daljátéka annyira megnyerte a kényes ízlésű színházi szakemberek tetszését, hogy felszólították a fiatal, s akkor még csaknem teljesen ismeretlen zeneszerzőt a János vitéz szövegkönyvének megzenésítésére. A partitúra csakhamar elkészült, magába foglalva Kacsóh kivételes, eredeti tehetségének legszebb kivirágzását. A naivitásban elbájoló népies elem megkapóan szövi át a János vitéz dalait. A dallamok feldolgozása, formába öntése természetes, és mesterkéltség nélkül való. Minden hangja szívből fakad és szívhez szól. És ami a legcsodálatosabb: a fiatal szerző sehol sem esik a kezdők szokásos túlzásainak hibájába. A második felvonás francia milliője sem zökkenti ki a helyes irányból: itt is megőrzi az egyszerű, népies hangulatot: csodálatos ösztöne nem engedi lesiklani a mese poézisének virágos ösvényéről. Mindent összevéve a János vitéz tündöklő sikerének titka, hogy zenéjének megírását éppen Kacsóh Pongrácra bízták, viszont az is, hogy Kacsóh tüneményes felbukkanását főleg az magyarázza, hogy éppen a János vitéz megzenésítésére kapott megbízást.” Szabados Béla
2019. Május 18 18.00 óra





Facebook

IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKE