Az Iskola Másként hét keretén belül ajánljuk ezt az előadást tanároknak, diákoknak, mindazoknak akik az Operába szeretnének látogatni.


Szimbólumok békéje

„Az Ezeregyéj olyan gazdag, olyan csodálatos, olyan mesés, «mintha az Ezeregyéjszakából lépett volna ki». Ez az abszolút mesevilág: színpompája mellett elhalványodik minden északi mese, ebben a könyvben valóság a vágyálom, amelyet a nyugati ember ezzel a névvel jelöl: „mesés Kelet”. Olvasása felér egy egzotikus utazással. Hogy a felnőtt olvasóra is oly nagy a hatása, azt talán két oknak lehet tulajdonítani: egyrészt, hogy az emberben megszépült új életre hívja gyermekkori emlékeit, másrészt, mert mégsem csak mese a szónak gyermeki értelmében, elbeszéléseinek nagyobb része regény és novella, minden meseszerű elem ellenére mégis realista ábrázolása egy a miénktől különböző, színesebb és félelmetesebb világnak, olyan világnak, amely a késő  Rómára emlékeztet, Apuleius világára.”
(Szerb Antal)

Szerb Antal írja A világirodalom történetében: az északi mesék hősei erdőkben találkoznak boszorkákkal, óriásokkal, tündérekkel, mert az erdő félhomályával, messzeségekbe terjedésével a fausti kultúra jelképes színhelye. Az Ezeregyéjszaka meséiben a szereplők leásnak a föld alá, s egyszerre kőlépcsők vezetnek csodálatos palotákba. A mélyben meghúzódó, zárt, valójában világon kívüli törvények szerint berendezett barlang a mágikus kultúra jelképes színhelye.

A barlang-jelkép azonban ott van az európai kultúra kezdetén is – mint a mitikus vagy a racionális világértelmezés kerete (gondoljunk a mindentudó Szibilla barlangjára vagy a platóni filozófia barlang-hasonlatára) – sőt a középkor lovagi költészetében is megtaláljuk (a Tannhäuser Vénusz-barlangja). Aztán az alchimisták, a reneszánsz piperkőc tudorai, végül a felvilágosodás intellektualizáló mágusai egyre inkább a fausti erdő foglyaivá váltak. Annyira, hogy a jól olajozott tudós gépezetek egyre erősebb, egyre kínzóbb dübörgésének korában még a franciszkánus életérzés halk, ember- és természetközeli fohásza is immár meghallhatatlan sóhajjá gyöngül.

Szükségünk van Kelet mágikus kultúrájának jelképes színhelyeire is. Legalább egy felejthetetlen estére. A kultúrák aggasztó csatáinak idején legalább a szimbólumok megbékélnek.
Tóthfalusi Hajnal



Venczel Péter - Moravetz Levente
ALI BABA ÉS/VAGY NEGYVEN RABLÓ
Családi musical két részben

Vezényel: Kulcsár Szabolcs


Ali Baba, szegény testvér...............................................Ádám János
Fatime, Ali Baba felesége.........................................Veress Orsolya
Yuszuf, Ali Baba és Fatime fia...................................Gergely Arnold
Kaszim, gazdag testvér...........................................Madarász Lóránt
Leila, Kaszim felesége......................................................Hary Judit
Meriem.............................................................Covacinschi Yolanda
Abu Hasszan, rablóvezér.............................................Szilágyi János

Rablók:
Szam Tan, hadilábon áll a matematikával................Rigmányi István
Hü Le Fi, butaságokat mond, kérdez és cselekszik.........Varga Attila
Jumur Zsák................................................................Sándor Árpád
Pi Pec, szép fiúnak hiszi magát.................................Mányoki László
Be Fal, fő foglalatossága az étkezés.............................Veress László
Draku Ladzsin, a vérszomjas..........................................Jakab Zoltán

Kharoszán város lakói
Imám, a vallási közösség vezetője...............................Rétyi Zsombor
Nyalat, az édességárus.................................................Kovács Ferenc
Fü Ged-Dzsin, a gyümölcsárus....................................Naphegyi Béla
Süket Achmed, a vargamester..........................................Plesa Róbert
El-Nyú Vasztlak, fűszerszám kereskedő.................Maneszes Márton
Beh Tán Torog, a kávéház tulajdonos..................Szacsvai Zsigmond
Szimona, táncosnő...........................................................Pataki Enikő
Fayszal, első férfi.............................................................Petres István

Díszlettervező: Venczel Attila
Jelmeztervező: Vancea Veronica
Koreográfus: Dévényi Ildikó
A koreográfus munkatársa: Rusu P. Gabriela

Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Ügyelő: Gálffy Erzsébet
Súgó: Kostyák Sz. Júlia
A rendező munkatársa: Szabó Emese és Venczel Péter

Rendező: Moravetz Levente

2013. Október 20 11:00 óra
2014. Április 10 11:00 óra
2016. Április 20 11.00 óra
2017. Február 9 17.00 óra
2017. Március 4 11.00 óra