A Barozda együttes koncertjével kezdődik A 700 éves Kolozsvár zenéje című rendezvénysorozat, amelyet a Magyar Opera szervez október 6-a és november 3-a között. A Barozda-koncertre október 6-án, csütörtökön este hét órától kerül sor a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében. Megalakulásuk 40. évfordulója alkalmából Állapotomat jelentem címmel Erdély régi századainak dalaival, táncaival, és azok ma is hallható népi változataival lépnek fel.

A Barozda együttes 1976 őszén alakult Csíkszeredában, a kolozsvári zenekonzervatóriumban frissen végzett zenetanárok, Pávai István és Simó József kezdeményezésére, akik egyetemi tanáraik Szenik Ilona és Jagamas János hatására és irányításával fordultak a rockzenétől a népzene felé. Bokor Imrével való találkozásuk (aki gyimesközéploki születésű lévén már gyerekként Zerkula Jánostól tanult hegedülni) tette végül is lehetővé a háromtagú, széki típusú banda megalakulását. Hozzájuk csatlakozott Györfi Erzsébet, így az együttesnek állandó énekesnője is lett. Ettől kezdve meghatározóvá vált tevékenységük az erdélyi táncházmozgalom kibontakozásában, fejlődésében. Nevükhöz fűződnek rádió- és TV-felvételek, a bukaresti román televízió magyar adása „Kaláka” című műsorainak számos epizódja, az első romániai „táncházas” lemez, valamint koncertek sora Erdély-szerte. A csíkszeredai táncház elindítása mellett több erdélyi városban is segédkeztek a hasonló szándék megvalósításában, igyekezvén minél szélesebb bázist teremteni a táncházmozgalomnak.

Érdeklődésük kiterjedt ugyanakkor a még fellelhető és rekonstruálható erdélyi magyar zenei emlékek, kódexek, kottás kéziratok anyagára is. Részben nevükhöz fűződik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál indítása, melynek az 1986. évben való letiltásáig zenei szerkesztői és állandó résztvevői voltak. Repertoárjuk ezen részének művészi felfogását Kodály Zoltán útmutatása határozta meg, aki szerint a régi századok zenéjét hitelesen a népzene felől kell megközelíteni. Ennek jegyében kerültek előadásra 16–17. századi költők versei, szerelmi dalok, virágénekek, táncdallamok és ezeknek a nép emlékezetében máig megőrzött változatai.



Állapotomat jelentem


BAROZDA-KONCERT

1. Magjar tántz No.22 – Sepsiszentgyörgyi kottás kézirat (1757)
2. Állapotomat jelentem – Moldovai Mihály deák éneke (1587)
3. Misztótfalusi Kis Miklós: Siralmas panasz, Istennek Kolosváron fekvö nagy haragjáról (1697)
4. Magjar tántz No.20–21 – Sepsiszentgyörgyi kottás kézirat (1757)
5. Tinódi Lantos Sebestyén: Eger vár viadaljáról való ének (Cronica, Kolozsvár, 1554)
   és népi változata (gyimesi lassú magyaros Kallós Zoltán gyűjtéséből)
6. Dallamok Kájoni János Cantionale Catholicumából (Csiksomlyó, 1676)
   a) Dies est laetitiae; b) Alugy, ó magzatom; c) Puer natus
8. Tancz és Pajkos tancz a Kájoni-kódexből (Csíksomlyó, 16341671)
9. Balassi Bálint: Régi szerelmem nagy tüze – Jaj istenem, hogy tud élni kezdetű népdal dallamára          (Jagamas János széki gyűjtése,1949) és mezőségi lassú táncdallam változata: „a Juhosoké” (Kallós Zoltán gyűjtése)
11. Magjar tántz No.23–24 – Sepsiszentgyörgyi kottás kézirat (1757)
12. Virágok vetélkedése – a középkori certamen népi változata Kodály Zoltán kászoni gyűjtéséből (1912)
13. Házasitó ének – a népi emlékezetben megőrzött 16. századi dal, Vikár Béla Udvarhely vidéki gyűjtéséből (1903)
14. Két dal a Vietoris-kéziratból (1679) és népi változataik:
      a) Égő lángban forog szívem
     
b) Sokan szólnak most énreám
15. Egy dallam vándorútja:
     a) Quam beata vita nostra – dalbetét Kácsor Keresztély Virtus című bucolicum dramájából (Beszterce,   1736)
     b) Hungaricus – táncdallam az Apponyi-kéziratból (1730)
     c) Meghót, meghót – tréfás cigánysirató Kodály Zoltán gyűjtéséből
     d) Bukovinai silladri (Kiss Lajos gyűjtése)
16. Nosza hajdú (Erdélyi hajdútánc, Szentsei György daloskönyve, 17. század)
http://barozda.hu/

Györfi Erzsébet – ének
Papp István Gázsa – hegedű
Simó Csongor – hegedű, pengetősök
Pávai István – kontra, hárfacitera, blockflöte
Toró Lajos – kontra, ének, furulya
Simó József – bőgő, ének, pengetős hangszerek

2016. Október 06 19.00 óra