Giuseppe Verdi (1813-1901) pályájának elsõ magaslatára az ötvenes évek elején ért fel a Rigoletto, A trubadúr és a Traviata címû operáival. Igényes volt a szövegkönyvek iránt, több esetben nagy írók mûveit választotta operáinak témájául (Victor Hugo, Schiller, Dumas, Shakespeare). Librettistáinak mindenben az õ dramaturgiai elképzeléseit kellett követniük, a jelenetépítkezéstõl egészen a versformák megválasztásáig. A romantikus történetekben árnyalt jellem- és környezetábrázolásra törekedett, követve és a legmagasabb fokra emelve olasz elõdeinek elsõdlegesen dallamos stítlusát. Ugyanakkor egyre nagyobb súlyt helyezett a sokszínû zenekarkezelésre, a zenekari hanghatások atmoszférateremtõ lehetõségeire.

Rigoletto

Keletkezés: 1850-51
Õsbemutató: Velence, Teatro La Fenice, 1851. március 11.
Szövegkönyv: Victor Hugo nyomán Francesco Maria Piave


Cselekmény

I. felvonás

Rigoletto, a púpos udvari bolond kigúnyolja Ceprano grófot, mert feleségének az élvhajhász mantuai herceg csapja a szelet. Több udvaronc azt tanácsolja Cepranónak, hogy álljon bosszút. Monterone gróf kérdõre vonja a herceget, leánya csábítóját, ezért börtönbe is vetik, a bolondot pedig, aki kigúnyolta, átokkal sújtja. Rigolettót hazafelé menet megállítja a bérgyilkos Sparafucile, és szükség esetére felajánlja szolgálatait. Gilda, Rigoletto lánya szeretettel fogadja aggodó apját, aki ráparancsol: ne hagyja el a házat egymaga. A leány nem szól arról, hogy titkon találkozgat egy városbeli diákkal, akirõl persze nem tudja, hogy az álruhás herceg. Az udvaroncok Rigoletto házánál gyülekeznek, hogy elrabolják a lányt, akit szeretõjének vélnek; a bolond elhívén meséjüket, hagyja, hogy bekössék a szemét, majd tudtán és akaratán kívül segít a saját leánya elrablásán.

II. felvonás

A herceg kitörõ örömmel hallja, hogy Gildát a palotába hozták, és siet, hogy megvigasztalja. A bolond közben rádöbben, hogy az udvaroncok fõzhették ki a leányrablást, és a hercegi palotába fut, ahol kérdõre vonja õket. Rigoletto leggyötrõbb félelmei igazolódnak be, amikor Gilda szégyenpírban égõ arccal, zokogva borul a vállára. Még az udvaroncok is visszahõkölve veszik tudomásul a bolond ,,szeretõjének” igazi kilétét; a felvonást Rigoletto bosszúesküje zárja.


III. felvonás

Rigoletto és Gilda a város szélén fölkeresi Sparafucile fogadóját. Rigoletto megrendelte tõle a herceg odacsábítását és megölését. Gilda errõl mit sem tud, még mindig szereti a férfit, aki cserbenhagyta. Rigoletto megkérdi, mit érezne, ha lelepleznék elõtte a herceg valódi természetét, majd a kocsma ablakához viszi, ahonnan látni lehet, hogy a herceg hevesen udvarol Sparafucile húgának, Maddalenának. A lány máris beleszeretett a hercegbe, és ráveszi bátyját, hogy kímélje meg az életét, helyette pedig a kocsmába lépõ elsõ idegent ölje meg. Sparafucile átadja Rigolettónak az áldozat tetemét tartalmazó zsákot, de mielõtt azt a bolond a folyóba dobná, távolról meghallja a herceg énekét. Rádöbben, hogy elárulták, feltépi a zsákot, és súlyosan megsebesített leányát találja benne. Gilda bocsánatért könyörögve apja karjai között hal meg. Monterone átka beteljesült.







Giuseppe Verdi
RIGOLETTO
Opera három felvonásban, négy képben

Szövegét Victor Hugo drámája nyomán F. M. Piave írta
Történik Mantuában és környékén a XVI. században

Vezényel: Horváth József


Rigoletto, udvari bolond.....................................KÁLMÁNDI MIHÁLY

Gilda, a leánya...................................................MIKLÓSA ERIKA

A mantuai herceg..............................................HORVÁTH ISTVÁN


Sparafucile, bérgyilkos.....................................Szilágyi János

Maddalena, nõvére........................................Veress Orsolya

Monterone gróf...............................................Mányoki László

Marullo, udvaronc..........................................Peti Tamás Ottó

Borsa, udvaronc.................................................Plesa Róbert

Ceprano gróf...................................................Gergely Arnold

Ceprano grófné................................................Balázs Borbála

Giovanna........................................................Mányoki Mária

Apród...............................................................Pataki Enikõ

Porkoláb........................................................Gergely Arnold

Díszlet- és jelmeztervezõ: Dobre-Kóthay Judit
A díszlet- és jelmeztervezõ asszisztense: Starmüller Katalin
Korrepetitorok: Incze G. Katalin, Nagy Gergõ
Koreográfus: Mîndruţiu Mihail
Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Ügyelõ: Vincze Beáta
Súgó: Sz. Kostyák Júlia
A rendezõ munkatársa: Szabó Emese

Rendezõ: Selmeczi György
2015. Október 15 18:30 óra
2015. Október 18 11.00 óra
2017. Február 2 18.30 óra
2018. Május 17 18.30 óra
2019. Január 17 18.30 óra





Facebook

IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKE