ERICH TÜRK orgonakoncertje zárja a Kolozsvári Magyar Opera által szervezett A 700 éves Kolozsvár zenéje elnevezésű programsorozatot. A koncertre november 3-án, csütörtökön a Szentháromság (Piarista) templomban kerül sor, este 18 órától.

,,A Kolozsvár hétszázadik évfordulójára szervezett ünnepi program a múltba visz, időutazásra hív bennünket. Még ha középkori zeneanyag hiányában repertóriumunk nem is jut el a tizennegyedik századig, a műsor mégis öt évszázadon átível, kezdve a kolozsvári zeneszerző, Hans Peter Türk huszonegyedik századi, pontosabban 2003-ban keltezett szerzeményével, az Ostinati per organo darabbal és végezve a híres Kájoni-kódex tizenhetedik századi dallamaival” – nyilatkozta Erich Türk orgonaművész.

Hans Peter Türk (1940) Sigismund Toduțătól tanult zeneszerzést a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, ahol 2011-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig harmóniát és zeneszerzést oktatott. Zenekarra és orgonára írt zeneműveket, kórusműveket és kamarazenei műveket szerzett. Egyebek között elnyerte a Román Akadémia George Enescu-díját, számos németországi díjjal tüntették ki (Johann Wenzel Stamitz-díj, Coesfeld város díja, Erdélyi Szászok Kulturális díja). Éles és visszafogott hangzásaival az Ostinati per organo zenemű kontrasztokra épül.

Sigismund Toduță (1908–1991) kora zenei életének legkiemelkedőbb hazai egyénisége. Kolozsvári és római tanulmányai után Románia első zeneelméleti doktori címmel rendelkező szakembere. Öt szimfónia, két oratórium, egy opera, számos koncert, kamarazenei darab, zongoraverseny, dal és kórusmű szerzője, muzikológusként egyebek között három kötetnyi Bach-tanulmányt tett közzé. Orgonaművei a B.A.C.H. Szimfónia (1984) és a Hét korál-prelűd (1985). A programban szereplő három zenedarab a mester karácsonyi énekeket feldolgozó ciklusából valók.

A 19. századot eddig ismeretlen, korabeli szász evangélikus templomi zenei darabok képviselik. A Brassó megyei Kisprázsmáron és a Maros megyei Erkeden felfedezett kéziratok különféle tonalitású, istentiszteletek előtt és után játszott zenedarabokat tartalmaznak. A két kézirat anyagai stiláris rokonságot mutatnak, az első keltezése 1855, a második anyag keltezés nélküli. A korszellem érdekes adaléka, hogy a zeneművek többsége fölött a „Mit sanften Stimmen” (halk hangon) utasítás áll, alig pár darabot szántak forte előadásmódra.

A korai romantika jelentős kolozsvári képviselője Ruzitska György (1789–1869). A kolozsvári Zenekonzervatórium Bécsben végzett rektora három évtizeden át egyben a központi piarista templom zenei vezetője is. A templom orgonáját Ruzitska javaslatára Heinrich Maywald készítette 1849-ben, a hangszert nemrég restaurálták. Ruzitska 1824-ben hat fúgát komponált és több szabad darabot írt orgonára az 1847–1849 közötti időszakban, melyekben a barokk polifónia a romantika lírai éthoszával fonódik össze.

Josephus Fazakas Krizbacensis (1738) a Szebeni Állami Levéltárban megőrzött könyve a korabeli erdélyi zenei élet hű lenyomata. Német protestáns templomi kórusművek, táncok, kamarazenei darabok, zeneelméleti eszmefuttatások találhatóak benne. Ugyanakkor a későbbiekben Händelnek, Corellinek, Telemann-nak tulajdonított szerzeményeket is tartalmaz. A műsorban felhangzó Ciacona ismeretlen szerző műve, mely remekül példázza a kor improvizáción alapuló zenegyakorlatát.

A Kájoni-kódex korának legjelentősebb európai zenegyűjteményeinek egyike. Szerzője, a humanista Kájoni János (1629–1687), ferences szerzetes, csíksomlyói orgonista, orgonaépítő mester és nyomdaalapító. Zenei hagyatékában jelentős helyen áll az 1632–1672 közötti időszakban szerkesztett, egyházzenei darabokat, motettákat, miséket, népi és nemesi erdélyi táncokat felvonultató, orgonakottában feljegyzett Kódex, melyből kitűnik, hogy szerzője több nép zenei kultúrájában járatos volt, ismerte a korabeli katolikus és református egyházi zenei irányokat, illetve Viadana, Banchieri, Praetorius, Schütz zeneműveit.

ERICH TÜRK orgonakoncertje zárja a Kolozsvári Magyar Opera által szervezett A 700 éves Kolozsvár zenéje elnevezésű programsorozatot. A koncertre november 3-án, csütörtökön a Szentháromság (Piarista) templomban kerül sor, este 18 órától.

,,A Kolozsvár hétszázadik évfordulójára szervezett ünnepi program a múltba visz, időutazásra hív bennünket. Még ha középkori zeneanyag hiányában repertóriumunk nem is jut el a tizennegyedik századig, a műsor mégis öt évszázadon átível, kezdve a kolozsvári zeneszerző, Hans Peter Türk huszonegyedik századi, pontosabban 2003-ban keltezett szerzeményével, az Ostinati per organo darabbal és végezve a híres Kájoni-kódex tizenhetedik századi dallamaival” – nyilatkozta Erich Türk orgonaművész.

Hans Peter Türk (1940) Sigismund Toduțătól tanult zeneszerzést a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, ahol 2011-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig harmóniát és zeneszerzést oktatott. Zenekarra és orgonára írt zeneműveket, kórusműveket és kamarazenei műveket szerzett. Egyebek között elnyerte a Román Akadémia George Enescu-díját, számos németországi díjjal tüntették ki (Johann Wenzel Stamitz-díj, Coesfeld város díja, Erdélyi Szászok Kulturális díja). Éles és visszafogott hangzásaival az Ostinati per organo zenemű kontrasztokra épül.

Sigismund Toduță (1908–1991) kora zenei életének legkiemelkedőbb hazai egyénisége. Kolozsvári és római tanulmányai után Románia első zeneelméleti doktori címmel rendelkező szakembere. Öt szimfónia, két oratórium, egy opera, számos koncert, kamarazenei darab, zongoraverseny, dal és kórusmű szerzője, muzikológusként egyebek között három kötetnyi Bach-tanulmányt tett közzé. Orgonaművei a B.A.C.H. Szimfónia (1984) és a Hét korál-prelűd (1985). A programban szereplő három zenedarab a mester karácsonyi énekeket feldolgozó ciklusából valók.

A 19. századot eddig ismeretlen, korabeli szász evangélikus templomi zenei darabok képviselik. A Brassó megyei Kisprázsmáron és a Maros megyei Erkeden felfedezett kéziratok különféle tonalitású, istentiszteletek előtt és után játszott zenedarabokat tartalmaznak. A két kézirat anyagai stiláris rokonságot mutatnak, az első keltezése 1855, a második anyag keltezés nélküli. A korszellem érdekes adaléka, hogy a zeneművek többsége fölött a „Mit sanften Stimmen” (halk hangon) utasítás áll, alig pár darabot szántak forte előadásmódra.

A korai romantika jelentős kolozsvári képviselője Ruzitska György (1789–1869). A kolozsvári Zenekonzervatórium Bécsben végzett rektora három évtizeden át egyben a központi piarista templom zenei vezetője is. A templom orgonáját Ruzitska javaslatára Heinrich Maywald készítette 1849-ben, a hangszert nemrég restaurálták. Ruzitska 1824-ben hat fúgát komponált és több szabad darabot írt orgonára az 1847–1849 közötti időszakban, melyekben a barokk polifónia a romantika lírai éthoszával fonódik össze.

Josephus Fazakas Krizbacensis (1738) a Szebeni Állami Levéltárban megőrzött könyve a korabeli erdélyi zenei élet hű lenyomata. Német protestáns templomi kórusművek, táncok, kamarazenei darabok, zeneelméleti eszmefuttatások találhatóak benne. Ugyanakkor a későbbiekben Händelnek, Corellinek, Telemann-nak tulajdonított szerzeményeket is tartalmaz. A műsorban felhangzó Ciacona ismeretlen szerző műve, mely remekül példázza a kor improvizáción alapuló zenegyakorlatát.

A Kájoni-kódex korának legjelentősebb európai zenegyűjteményeinek egyike. Szerzője, a humanista Kájoni János (1629–1687), ferences szerzetes, csíksomlyói orgonista, orgonaépítő mester és nyomdaalapító. Zenei hagyatékában jelentős helyen áll az 1632–1672 közötti időszakban szerkesztett, egyházzenei darabokat, motettákat, miséket, népi és nemesi erdélyi táncokat felvonultató, orgonakottában feljegyzett Kódex, melyből kitűnik, hogy szerzője több nép zenei kultúrájában járatos volt, ismerte a korabeli katolikus és református egyházi zenei irányokat, illetve Viadana, Banchieri, Praetorius, Schütz zeneműveit.
2016. November 03 18.00 óra