Bartók Béla
A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA


Röviden a darabról:

A darab más műfaji meghatározásban misztériumjáték vagy szcenírozott ballada. Az opera a „legendás időkben” játszódik a Kékszakállú várában, de ez a vár valójában a férfi lelkét jelenti. A XX. század elején az európai irodalomban, képzőművészetekben, zenében eluralkodott egy világfájdalmasan elmagányosodó életérzés és ennek ábrázolása. Ebben a hangulatban írta meg Balázs Béla az eredetileg francia monda felhasználásával, és magyar népballadai eszközökkel támogatva misztériumjátékát. Szövegkönyvét először Kodálynak ajánlotta föl, de végül Bartók fantáziáját indította be hamarabb, aki még nem heverte ki, hogy Geyer Stefi hegedűművésznő kikosarazta. Bartók ebben a keserű, magányra berendezkedő hangulatban találkozott a librettóval, majd mire a zenemű elkészült, feleségül vette tanítványát, Ziegler Mártát, s egyfelvonásosát neki ajánlotta. Benyújtotta a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatára is, de előadhatatlanságra hivatkozva visszautasították, így a bemutatóra csak 7 évvel később került sor Zádor Dezső rendezésében. Az ősbemutató díszleteit Bánffy Miklós tervezte, a két főszerepet Kálmán Oszkár és Haselbeck Olga énekelte, a karmester Egisto Tango volt, a regös szövegét pedig Palló Imre mondta el! Nyolc előadás után a darabot levették ugyan a műsorról, de 1936-tól ismét játszották, nagy sikerrel, ekkor indult el a nemzetközi hírnév felé.

Bartók zenéje, csakúgy, mint Balázs Béla szövege balladai-népzenei alapokra épül, a szövegek prózai zeneiségét követik, erősítik fel a dallamok. A Kékszakállú megszólalásai lassabb, Juditéi mozgalmasabb, idegesebb deklamációk.

Bartók Béla
A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA
Szövegkönyv: Balázs Béla 

Vezényel: Selmeczi György

Kékszakállú..........................................Szilágyi János
Judit.....................................................Molnár Mária
Prológus: Dimény Áron

A három feleség: Barabás Júlia, Babos Kinga, Katrinetz Erika 

Díszlet- és jelmeztervező: gróf Bánffy Miklós (1918)
A jelmezek rekonstruálását irányítja: Szebeni Zsuzsa
A díszletek rekonstruálását irányítja: Lőrincz Gyula

Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Ügyelő: Gálffy Erzsébet
Súgó: Kostyák Sz. Júlia 

A rendező munkatársa: Gombár Annamária 
Rendező: Szinetár Miklós, Kossuth-díjas

2015. Január 8 19:00 óra
2016. December 8 18.30 óra


VIDEÓGALÉRIA