2014-09-17

A BIZÁNC opera alkotóival találkozott a sajtó



A szeptember 17-én tartott sajtótájékoztatón részletesen ismertették a Selmeczi György által írt Bizánc címû opera fontosabb tudnivalóit. „Herczeg Ferenc azonos címû színdarabját, nagy sikerrel játszották a Kolozsvári Nemzeti Színházban: 1904 és 1943 között kilenc különbözõ rendezésben állították színpadra. Az elsõ elõadás rendezõje minden bizonnyal Janovics Jenõ, a színház akkori igazgatója volt. Hevesi Sándor, a 20. század elejének neves színházkritikusa a Bizáncot a mindenkori legjobb magyar drámának ítélte.” - nyilatkozta Szép Gyula igazgató.

“Közönségbarát operát akartam írni, mert csak abban a kortárs operában hiszek, amely megõrzi a közönséggel a gesztusközösséget, vagyis hazamenve is tovább dúdolja a dallamokat .” - mondta Selmeczi György.
Az opera cselekménye a Bizánci Birodalom utolsó napján játszódik, Konstantinápoly végsõ ostromának ideje alatt. Selmeczi György így fogalmaz a történet aktualitásával kapcsolatban: „A Bizáncban a történelmi keret középpontjában olyan kérdés áll, mely ma sem vesztette el hitelességét. Ez a téma az értékek relativizálódása, valamint általánosan az értékvesztés, ami egész korunkat meghatározza. Részét képezi a jelenségnek az a morális válság, aminek legjobb példája a Bizánc eleste körüli világ, ahol az árulás, az erkölcsi elzüllés egy egész társadalmat jellemez – kikezdi, megrohasztja azt. Széthullnak a társadalom, az emberi közösség alapjai, és ezáltal egy olyan válsághelyzet teremtõdik, amiben csak veszíteni lehet. Aktualizálható és aktualizálandó téma ez, hiszen az eltelt évek ellenére beszélhetünk most is értékvesztésrõl és a moralitás jelentésének átalakulásáról. Így kap érvényességet a fõ kérdés a jelenben is.”
Jankó Zsolt karmester elmondta, „félig-meddig színházi, félig-meddig operazenét hall majd a közönség. A zene sokszínû, számos zenei korból idéz fel motívumokat valamint rendkívül sikeresen fokozza a történet drámaiságát.” Ugyanakor nemcsak a zeneszerzõ munkáját méltatta, hanem a 18 szólista rendkívül nehéz, de annál kiemelkedõbb és bravúrosabb teljesítményét is. Habár egy drámáról van szó, Selmeczi György mégis vigyázott, hogy az opera végén a közönség nem szívszorongva távozzon az elõadásról, hanem a zene harmóniái által felemelõ érzéssel távozzon.

Zakariás Zalán rendezõi szempontból kiemelte, hogy az opera olyan lehetõségeket nyújt úgy a tér nagyságában, mint a fények használatában, nem utolsó sorban a szólisták, szereplõk, énekkar számát illetõen is, amelyre egy színházi környezetben alig vagy egyáltalán nem lehet találkozni. „Ugyanakkor kihívást jelent a Bizánc opera rendezése, hiszen csak a próbafolyamat alatt volt alkalmam megismerni és megtanulni a darabot, ami sokkal nagyobb éberséget követelt, mint más rendezések. Minden benne van, amit az ember egy klasszikus drámától elvár, a történet szervesen összefonódik a zenével. Nekem egy olyan képi világot kellett alkotni, amely kiegészíti a dráma és a zene világát.”- nyilatkozta Zakariás Zalán rendezõ.







Facebook

IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKE