2016-09-28

Barozda-koncerttel startol csütörtökön A 700 éves Kolozsvár zenéje rendezvénysorozat



A Barozda együttes koncertjével kezdődik A 700 éves Kolozsvár zenéje című rendezvénysorozat, amelyet a Magyar Opera szervez október 6-a és november 3-a között. A Barozda-koncertre október 6-án, csütörtökön este hét órától kerül sor a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében. Megalakulásuk 40. évfordulója alkalmából Állapotomat jelentem címmel Erdély régi századainak dalaival, táncaival, és azok ma is hallható népi változataival kedveskednek a közönségnek az együttes tagjai.

A Barozda együttes 1976 őszén alakult Csíkszeredában, a kolozsvári zenekonzervatóriumban frissen végzett zenetanárok, Pávai István és Simó József kezdeményezésére, akik egyetemi tanáraik Szenik Ilona és Jagamas János hatására és irányításával fordultak a rockzenétől a népzene felé. Bokor Imrével való találkozásuk (aki gyimesközéploki születésű lévén már gyerekként Zerkula Jánostól tanult hegedülni) tette végül is lehetővé a háromtagú, széki típusú banda megalakulását. Hozzájuk csatlakozott Györfi Erzsébet, így az együttesnek állandó énekesnője is lett. Ettől kezdve meghatározóvá vált tevékenységük az erdélyi táncházmozgalom kibontakozásában, fejlődésében. Nevükhöz fűződnek rádió- és TV-felvételek, a bukaresti román televízió magyar adása „Kaláka” című műsorainak számos epizódja, az első romániai „táncházas” lemez, valamint koncertek sora Erdély-szerte. A csíkszeredai táncház elindítása mellett több erdélyi városban is segédkeztek a hasonló szándék megvalósításában, igyekezvén minél szélesebb bázist teremteni a táncházmozgalomnak.

Érdeklődésük kiterjedt ugyanakkor a még fellelhető és rekonstruálható erdélyi magyar zenei emlékek, kódexek, kottás kéziratok anyagára is. Részben nevükhöz fűződik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál indítása, melynek az 1986. évben való letiltásáig zenei szerkesztői és állandó résztvevői voltak. Repertoárjuk ezen részének művészi felfogását Kodály Zoltán útmutatása határozta meg, aki szerint a régi századok zenéjét hitelesen a népzene felől kell megközelíteni. Ennek jegyében kerültek előadásra 16–17. századi költők versei, szerelmi dalok, virágénekek, táncdallamok és ezeknek a nép emlékezetében máig megőrzött változatai.