2015-04-29

BÚCSÚ SELMECZI MARCELLÁTÓL

A Kolozsvári Magyar Opera társulata és a magam nevében is búcsúzom Selmeczi Marcella tanárnőtől. Bár a nagyon megfiatalodott társulatból kevesen ismerhették Őt személyesen, de szellemisége továbbra is meghatározó a kolozsvári és erdélyi magyar fiatalok zenei nevelésében. Pedagógiai alkotómunkásságának gyümölcsei azok a kötetek, amelyeket ma is a zenei oktatás ábécéskönyveként használnak a fiatal pedagógusok.
1961-ben kerültem Kolozsvárra, az egyetlen faluról származó gyermek voltam abban az osztályban, ahol az Ő fia, György is tanult. A családjától először elszakadó kisgyermek magányát, a bentlakás mostoha körülményeit a Marcella néninél tett állandó látogatások, az Ő meleg vendégszeretete enyhítették. Otthonukban igazi családban lehettem, szeretettel gondolok vissza arra, milyen lelkesen támogatta zene iránti szenvedélyem. Megadatott számomra, hogy az azóta eltelt ötvennégy évben is folyamatos kapcsolatban maradhassak Marcella nénivel. A gyermekek esztétikai oktatásáról alkotott véleménye meghatározó számomra. Tőle tanulhattam meg azt, hogy mennyire fontos a zenei nevelés a személyiség érzelmi kibontakoztatásában, hogy nélküle mennyire ,,félemberek” vagyunk. Nyugdíjasként fiaimat is számos olyan tanáccsal látta el, amely segíti őket zenei pályájukon.
Selmeczi Marcellától csütörtökön, április 30-án, Pilisborosjenőn veszünk végső búcsút. Veszteségünket enyhíti az a tudat, hogy áldott emléke velünk marad.

Szép Gyula