2018-02-04

Életre kelt magyar meseteremtői fantázia



Szabó Emese rendezésében újra megtekintheti a közönség Kodály Zoltán remek daljátékát, a Háry Jánost. Az előadásra február 10-én, szombaton este hat órától kerül sor. Az énekeseket az intézmény zenekara kíséri Kulcsár Szabolcs vezényletével.

Kodály szerint Háry ,,maga az életre kelt magyar meseteremtői fantázia, ... nem hazudik: mesét teremt, költő. Amit elmond, soha sem történt meg, de ő átélte, tehát igazabb a valóságnál”. Kodály Zoltán (1882-­1967) ,,Háry”­-ja, teljes címén Háry János kalandozásai Nagyabonytúl a Burgváráig – a XX. századi zenés színpad egyik legeredetibb, sok tekintetben rendhagyó jelensége. Ragyogó derűt, humort, burleszk elemeket sző át lírával, délcegen rátarti ,,legényes” hangot, verbunkos táncritmusokat és népdalokat groteszkbe hajló iróniával. A téma külső burka egy öreg magyar paraszt meséje katonakorának hihetetlen, soha végbe nem vitt hőstetteiről. Mégis, kezdettől sejtjük, hogy ennél sokkal többről van szó. Kodály Zoltán, 1929-­ben, A csákvári földművesszínészek Háry János­áról című munkájában így vallott a produkcióról: ,,A Háry János dalaiból, melyek egytől­egyig hiteles, régi népdalok, egyetlen­egyet sem ismertek Csákvárt. Ma az egész falu nagy kedvvel énekli őket. Ezzel Csákvárt a népdalkincs és népdal­öntudat hatalmasan megerősödött. Kissé a vérátömlesztéshez hasonlít ez, amikor új erőre éled a test. Tudvalévően ott csak a magáéhoz hasonló összetételű vérnek veszi hasznát a beteg. A magyar népnek a zenei élete is csak az önmagából vett oltóanyaggal erősödik, és nem kell félteni idegen beömléstől, mert az úgysem fog rajta.”

Szereplők: Sándor Csaba, Egyed Apollónia, Molnár Mária, Ádám János, Pataki Enikő, Madarász Lóránt, Szilágyi János, Gergely Elek, Rétyi Zsombor, Antal Lívia, Ádám Éva

Díszlettervező: Ralph Zeger
Jelmeztervező: Szabó Emese
Koreográfus: Jakab Melinda

Minden érdeklődőt szeretettel várunk! 







Facebook

IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKE


JÚN.
30.
18.00

Mi, muzsikus lelkek