2015-07-21

Értékelő a Kolozsvári Magyar Opera 2014-2015-ös évadáról



Ismét változatosnak, színesnek mondható évadot zárt a Kolozsvári Magyar Opera. A 2014-2015-ös évadban is bebizonyosodott: az esztétikai értékek az operaszínpadon egyszeri, megismételhetetlen alakzatokként érvényesülnek.Az alkotóművész itt is egyedi értékvilágot teremt, s ez éppen az ő teljesítménye által kerül be a kulturális létezés körforgásába. Hisszük, hogy vitális értékeket vihettünk Operánk zenés színpadára, s ezek eljutottak, megmaradtak és tudatosultak közönségünk legjobbjaiban.

Az elmúlt évadot hét bemutató, hat magyarországi kiszállás, gyermekeknek és felnőtteknek kínált programok tették rendkívül izgalmassá, színessé. 

A mércét mindjárt az elején magasra állító Selmeczi-bemutatóval kezdődött az évad szeptember 21-én, a zeneszerző Bizánc című darabját Zakariás Zalán állította színpadra. A nagysikerű ősbemutatón Jankó Zsolt vezényelt. A zeneszerző nem hagyományos zenét teremtett, hanem olyan vibrálását a zenei megszólalásnak, amely egyszerre utal vissza az eszményeket megszólaltató romantikus operára, de ugyanakkor bele tudta szőni az eszmények vesztett alkalmazkodást megjelenítő, az emberi személyiséget szétesettségében jellemző zenét. Mindennek pedig keretet adott Zeke Edit szuggesztív díszlete és jelmezei, amelyet Zakariás Zalán feszes rendezése zárt egésszé. A zenedrámát a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon és a Primavera 15 Fesztivál keretében, a budapesti Erkel Színházban is bemutatta a társulat. 

Október 9-én újabb bemutatóra került sor. W.A. Mozart Figaro házassága című négyfelvonásos vígoperáját Novák Péter vitte színre. A színvonalas produkció karmestere Jankó Zsolt volt. Különleges, dinamikus előadást láthatott a közönség, ugyanis a korabeli cenzúra által tiltott művet aktuális környezetbe adaptálta a rendező, a magát némi öniróniával kulturmunkásnak nevező Novák Péter. Ebben az előadásban is bebizonyosodott, hogy a Kolozsvári Magyar Opera olyan szólistagárdát nevelt ki, amelyre méltán lehet büszke a nagyérdemű. A Figaro házasságával július elején a budapesti Thália Színházban, az Armel Opera Festival elnevezésű rendezvénysorozaton mutatkozott be az Opera társulata.

Az októberi hónap kiemelkedő eseményei közé tartozott a Puccini 90, a Giacomo Puccini halálának 90. évfordulója alkalmából rendezett gálakoncert, melyen a neves zeneszerző népszerű, illetve kevésbé ismert vagy kevésbé játszott művei (Edgar, Manon Lescaut) hangzottak el. A megemlékező ünnepi hangverseny anyagát Horváth József állította össze és a koncert karmestere is ő volt.

A Kolozsvári Magyar Opera által két éve megalkotott minőségi lemezfelvétel színpadi bemutatójára került sor október 19-én a budapesti Művészetek Palotájában. A három részből álló lemez, mely alapján az előadás készült, Orbán György Pikkó herczeg, Vajda János Leonce és Léna és Selmeczi György Szirén című operáinak felvételét tartalmazza. A kortárs magyar zeneszerzők tollából származó műveket Mai operamesék címmel játszották a budapesti színpadon, ahol a kolozsvári társulat magánénekesei léptek fel. Az egyfelvonásos operákat Selmeczi György állította színpadra és ő maga is vezényelte.

Rendkívüli előadással folytatódott az évad! A Budapesti Operettszínház társulata, Lehár Ferenc A mosoly országával vendégszerepelt Kolozsváron, október 26-án. A produkciót a kiváló operettszakértő, Kerényi Miklós Gábor (KERO) rendezte, Makláry László vezényelte. A zenekar ezúttal a Kolozsvári Magyar Opera művészeiből állt össze. Az együttműködés a két intézmény között nem A mosoly országával kezdődött, ugyanis az elmúlt évadban a Kolozsvári Magyar Opera művészei A cirkuszhercegnővel már szerepeltek a Budapesti Operettszínházban.

2014. november 18. és 20. között a Kolozsvári Magyar Opera, együttműködésben a Magyar Állami Operaházzal, a Kolozsvári Operabarátok Köre alapítvány segítségével megszervezte a Bánffy Miklós Napokat Kolozsváron, a 2014-es Bánffy Miklós emlékév záróeseményeként. A rendezvénysorozat a gróf operaigazgatói, valamint díszlet- és jelmeztervezői munkásságát helyezte előtérbe, a jelenkori zenés színház kontextusában bemutatva Bánffy Miklós hagyatékát. A Bánffy Miklós Napok keretében megvalósult legizgalmasabb vállalkozást A kékszakállú herceg vára című Bartók-opera díszletének és jelmezének rekonstrukciója jelentette, a gróf vázlatai alapján. Míg a díszlet rekonstrukcióját Lőrincz Gyula díszlettervező, képzőművész vezette, a jelmezek Szebeni Zsuzsa színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársának irányításával készültek el. Az Opera a Kossuth-díjas Szinetár Miklóst kérte fel az előadás rendezőjéül, akinek eddigi munkássága úgy Bánffy Miklós alakjához, mint A kékszakállú herceg vára című operához is több ponton kötődik. A közönség nem csak a Bartók-opera bemutatójával, hanem két Szinetár-film vetítésével (A nagyúr, A kékszakállú herceg vára) is gazdagodott, sőt, alkalmuk adódott a rendezővel való személyes találkozásra is. A Bánffy Miklós Napokat záró operagála alkalmával zsúfolásig megtelt a Kolozsvári Magyar Opera nagyterme. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház igazgatója, Szinetár Miklós és Szép Gyula igazgató kalauzolták a közönséget azon a zenés utazáson, amelynek végére átfogó képet nyerhettünk arról, mivel járult hozzá Bánffy Miklós operaigazgatóként a magyar zenés színpad fejlődéséhez. Az eseményen Kulcsár Szabolcs és Selmeczi György vezényelt.

A jelentős események sorát folytatta a 2014. december 16-án sorra kerülő Szentivánéji álom bemutatója, melyet Jakab Melinda koreografált és állított színpadra. Felix Mendelssohn-Bartholdy remekét Jankó Zsolt vezényelte. A Shakespeare drámája nyomán született táncjáték kapcsán Jakab Melinda így vall munkájáról: "Úgy éreztem, kissé váltanom kell: közismerten a kortárs tánc szerelmese vagyok, ez a shakespeare-i mű azonban lehetőséget ad alkotói énem sokszínűségének megmutatására. A történet (amelyet minden művészeti ág el tud mesélni) és annak üzenete a tánc neoklasszikus és kortárs nyelvén is átadható. Szeretek próbálni, tökéletesíteni a mozdulatokat, és nagyon alázatosan dolgozom, ha olyan művészi célt látok magam előtt, amivel azonosulni tudok, ami megihlet, amitől szárnyalok."

A hagyománykövető óévbúcsúztató Letshow! című zenés-táncos kabaréműsort ezúttal Béres László és Kulcsár Szabolcs állították össze (rendezte: Béres László, vezényelte: Kulcsár Szabolcs), akik arra törekedtek, hogy olyan művek kerüljenek színpadra, amelyek, bár közismertek, mégis az elmúlt 10-15 évben nem képezték részét az Opera szilveszteri műsorainak.

Újévi hangversennyel lepte meg a zenekedvelőket januárban a Kolozsvári Magyar Opera. A Horváth József karmester által összeállított és vezényelt Johann Strauss és barátai című hangversenyen, Johann Strauss (apa és fia) művei mellett Johannes Brahms, Iosif Ivanovici, Liszt Ferenc, Vittorio Monti, valamint Franz von Suppé alkotásaiból is hallhatott részleteket a közönség.

Februárban a budapesti Magyar Állami Operaház vendégművészei léptek fel a kolozsvári színpadon Giuseppe Verdi Luisa Millerében, Selmeczi György karmesteri pálcája alatt. A rendkívüli előadáson a mai magyar operajátszás olyan hírességei léptek fel, mint Kolonits Klára, Kovács István, Károlyi Katalin, Busa Tamás, valamint az Opera kiváló szólistái, Pataki Adorján, Veress Orsolya, Szilágyi János. Az előadást Szőcs Artúr állította színpadra. A produkcióval március 6-án és 8-án a budapesti Erkel Színházban vendégszerepelt a társulat.

Különleges sikert aratott a közönség körében az évad operett-bemutatója, Kálmán Imre A bajadér című műve, melyet Gombár Annamária vitt színre és Incze G. Katalin vezényelt. Gombár Annamária Kálmán Imre műve kapcsán elmondta: "Egy operett-előadásban a legnehezebb, hogy minden eleme, tehát a látvány – jelmezek, mozgás, díszlet–, a zene és az ének összehangolva, egységet alkotva jelenjenek meg. A bajadérnál ráadásul különböző kultúrák keverednek. De mi a közös bennük? Hogy mindannyian emberek. A cél tehát: megmutatni az Embert, mert abban a pillanatban, amikor egy személy érzelmeit és gondolatait látjuk, megtaláljuk benne önmagunkat." Külön kiemelendő, hogy az autenticitás és összhang jegyében született jelmezek Ledenják Andrea keze munkáját dícsérik.

Az Iskola másként alternatív oktatási hét keretében (április 7-10.) kis- és általános iskolások tucatjait fogadta a Kolozsvári Magyar Opera. Intézményünk balettkara, a nyilvános főpróbát is beleértve, minden alkalommal teltház előtt játszotta Szergej Prokofjev Hamupipőkéjét (rendező-koreográfus Rareş Arcadie Cîmpean, karmester Horváth József). A pedagógusok lelkiismeretes munkájának köszönhetően közel 3000 gyermek vett részt az előadásokon. A Fedezd fel magadnak az Operát! elnevezésű kulisszalátogatás során több mint 200 tanuló járta be az épület minden zeg-zugát, betekintést nyerhettek abba az alapos háttérmunkába, ami egy előadás létrejöttéhez feltétlenül szükséges.

Az opera- és operettirodalom leghíresebb áriáiból összeállított koncerttel folytatódott az évad áprilisban. Az Operagála a Kolozsvári Magyar Opera és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának együttműködésével jött létre. A koncerten Kulcsár Szabolcs vezényelt.

Az évad utolsó bemutatójára május 14-én került sor. Kodály Zoltán Háry János című daljátékát Kulcsár Szabolcs vezényelte, Szabó Emese rendezte. Szabó Emese rendhagyó módon vitte színre Kodály örök érvényű klasszikusát, nagy hangsúlyt fektetve a burleszk elemek kidomborítására. Demény Péter író, a Világvégi Háry János – a kolozsváriak előadásáról című írásában ekképp méltatta a produkciót: "A mai Háry abszurd. Egy-egy tánc olyan kísérteties, a szereplők olyan szűrt fényben és lassítva járják, mintha Pintilie De ce bat clopotele, Mitică?-jét látnánk, ahogy Kodály zenéje is emlékeztet A csodálatos mandarinéra. A fények úgy jönnek és mennek, az arcok úgy maradnak "felfüggesztve", hogy egy Csehov is megirigyelhetné. A smink is túlzott, mintha kártyalapokat látnánk (jelmez: Szabó Emese)". 


Az évad végén három jelentős esemény szervezésébe is bekapcsolódott az Opera. Az immár második alkalommal megrendezésre kerülő STEPS – Nemzetközi Kortárs Táncfesztiválnak május 20 és június 21. között adott otthont. Az Opera társulata nagy sikert aratott a fesztiválon Igor Stravinsky Tavaszi áldozat (Le Sacre du Printemps) című balettjével. (koreográfus-rendező: Jakab Melinda, karmester: Jankó Zsolt) A Diesel Alapítvánnyal való közös együttműködésnek köszönhetően Teodora Enache nemzetközileg is elismert dzsesszénekesnő kápráztatta el a jelenlévőket Bartók Béla bűvöletében (Incantations on Béla Bartók) című műsorával, június 13-án.  A Jazz in he Park fesztivál keretében az Operában lépett fel Bogdan Vaida zongoraművész és Florin Niculescu hegedűművész.

A következő évadot szeptemberben Richard Wagner Szerelmi tilalom című kétfelvonásos operájával kezdjük, melyet a neves magyarországi rendező, Szabó Máté állít majd színpadra. Az előadás karmestere Selmeczi György.

Ezúton köszönjük minden kedves nézőnknek, hogy jelenlétükkel és érdeklődő figyelmükkel folyamatosan megtiszteltek minket. Kellemes nyári szünetet kívánunk, és szeretettel várjuk Önöket szeptemberben!