2016-02-14

Tréfa, szatíra, mélyebb értelem - Háry János az Operában




A szerzők egyenes kívánságára: a darab nem vígopera. A szöveg: nem librettó. Neve még nincs: valami új, magyar műfaj. Tényleg, ajánlatos lenne a dalmű helyett máris új nevet keresni, ami jobban ráillik a darabra. (…) A Háry János humora nem szavak és szellemességek tojástánca, hanem észrevétlenül szétáradó burleszkhumor: a mindinkább tért hódító burleszkelem első jelentkezése a komoly színpadon. (Aszlányi Károly)


Kodály Zoltán (1882–1967) Háry-ja, teljes címén Háry János kalandozásai Nagyabonytúl a Burgváráig – a XX. századi zenés színpad egyik legeredetibb, sok tekintetben rendhagyó jelensége. Ragyogó derűt, humort, burleszk elemeket sző át lírával, délcegen rátarti legényes hangot, verbunkos táncritmusokat és népdalokat groteszkbe hajló iróniával. A téma külső burka egy öreg magyar paraszt meséje katonakorának hihetetlen, soha végbe nem vitt hőstetteiről. Mégis, kezdettől sejtjük, hogy ennél sokkal többről van szó. A kitűnő angol zenetörténész, Edward J. Dent a lényegre tapintott, amikor az ősbemutató (1926. október 16., Budapest) után jó évtizeddel, az egyik előadás megtekintése után azt írta, hogy a Háry: enigma, amit megérteni könnyű, megfejteni nehéz. Tréfa, szatíra, mélyebb értelem – és mindez egyszerre.

A produkcióra február 18-án, csütörtökön kerül sor, este hat órától (Diák- és ifjúsági bérlet). Vezényel Jankó Zsolt, rendező Szabó Emese.

Az előadás címszerepét Sándor Csaba játssza. További szereplők: Egyed Apollónia, Székely Zsejke (debüt), Ádám János, Hary Judit, Madarász Lóránt, Szilágyi János, Gergely Elek, Rétyi Zsombor, Chiuariu Lívia, Mányoki Mária