Interjúk a Valahol Európában kapcsán



Béres Lászlót a musicalekhez fűződő kapcsolatáról, rendezői koncepciójáról kérdeztük:

Mennyire mozog otthonosan a musical műfajban? Milyen élmény volt megrendezni a Valahol Európában-t, amely igazi kultmusicalként van számon tartva?
Úgy érzem, izgalmas műhöz nyúlhattam, hiszen a musical nagyon kötött műfaj, viszont a Valahol Európában egy remekül megírt színpadi darab, úgy is szoktam emlegetni, mint magyar Broadway-musicalt. A két bandavezér, Hosszú és Éva között kialakuló szerelem a klasszikus musicalekre jellemző dramaturgiai fogásokat idézi, a mű értékét azonban emeli az a tény, hogy mégsem marad meg a happy end-es befejezésnél, hiszen a vég tragikus – a főszereplő kisfiúnak, Kuksinak meg kell halnia – ráadásul erőteljes társadalmi kritikát is tartalmaz. Az előadást igyekeztünk a kortárs színház eszközeivel megszólaltatni, mai játékstílusban színre vinni. A szöveg változatlan maradt, de a látványos, helyzetből építkező mozgás, valamint a nagyon sok beépített kellék sajátos jellemzője ennek a produkciónak. A kiváló alkotók, színészek és a 33 lelkes gyerekszereplő fantasztikus hozzáállása nélkül nem jöhetett volna létre. A gyerekekkel való munka a próbafolyamat alatt - véleményem szerint - kifejezetten üdítő hatással volt mindannyiunkra.

A történet a II. világháború ideje alatt játszódik, mitől lesz ma is aktuális?
Annak ellenére, hogy a történet a második világháború idején játszódik, ma is aktuális. Különösebb erőfeszítés nélkül vonható párhuzam az akkori statáriális állapotok és a mai pénz- és érdekhajszoló társadalom között. A haszonvágy és az érvényesülés kitaposása ösztönlények szintjére silányít le bennünket. Ma ugyanúgy farkastörvények uralkodnak, csak más okok miatt. A tragédia kapcsán felmerül a felnőttek felelőssége, de ugyanakkor a gyerekeké is, akik bandából szép lassan csapattá avanzsálnak, a farkastörvényektől eljutnak az összetartozásig: adott pillanatban felelősséget vállalnak önmagukért, a cselekedeteikért és társaikért. Egyfajta felnőtté válás ez. A zeneszerző és karmester, Simon Péter
alakja pedig a huszonegyedik századi értelmiségi felelősségvállalás kérdését is felveti: megtehetjük-e, hogy strucc módjára a homokba dugjuk a fejünket, figyelmen kívül hagyva a körülöttünk zajló eseményeket? Felnőttként és értelmiségiként igenis felelősek vagyunk a mellettünk élő gyerekekért. A filmhez képest az előadás kevésbé szól a háború borzalmairól, inkább az ember helyzetét veszi górcső alá, a gyerek, a felnőtt és az értelmiségi szemszögéből.


Mit gondol, mi a musical fő üzenete?
Nem lehet csak úgy kivonulni a világból, elbújni az elefántcsonttornyunkba, egy Isten háta mögötti helyen és úgy tenni, mintha nem lenne közünk a körülöttünk zajló társadalmi eseményekhez. A zord valóság előbb-utóbb utánunk jön és kiosztja a maga pofonjait. A szembesülés kijózanító és elkerülhetetlen… felelősséggel tartozunk a jelennek, sőt a jövőnek is. Gyerekeink holnap azt az életet élik, amelynek az alapjait ma teremtjük meg és úgy ahogyan tőlünk látják. Nyelvük, kultúrájuk, értékrendjük alapjait a velünk való találkozásokból építik.

Lejegyezte: Kardos Kinga


Gyerekszereplők: a lelkes csapat

Többen most fogtok először színpadra állni, nagyközönség előtt megmutatkozni. Mit jelentett nektek a próbafolyamat?
A próbafolyamatban munka is volt, szórakozás is, teljesen feltöltött életkedvvel. Talán az egyik legjobb része az volt, hogy betekinthettünk a színjátszás világába egy olyan oldalról, ami eddig teljesen ismeretlen volt számunkra. Látva a művészek megfeszítő munkáját, sokkal jobban tisztelem őket, mint eddig.

Mi jelentett nehézséget a felkészülésben?
Egyetlen nehézségként a hosszú próbákat említenénk, volt, amikor nehezebben egyeztettük össze az iskolai feladatokkal. Mindez azonban eltörpül a munkafolyamat színessége, izgalma mellett, megfogott minket a történet, a zene, szépen formálódtak a karakterek.

Mit gondoltok, kiknek szól ez az előadás?
Mindenkinek ajánljuk, aki szeretne egy mozgalmas, zenével teli, humoros, de egy kicsit mégis szomorú előadást megnézni, idősnek és fiatalnak egyaránt látnia kell. Sokat dolgoztunk vele, jó előadás született.

Adorjáni Csenge, Ábrahám Gellért, Sárosi Áron, Bogdán Farkas, Jenei Erzsébet és még sokan mások

Lejegyezte: Kardos Kinga