A képeket is szeretném nyomtatni

BÁNFFY MIKLÓS NAPOK - Bartók Béla: A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA

2014-09-09




Opera egy felvonásban

Szövegkönyv: Balázs Béla



Méltatlanul feledésbe merült életmű előtt tiszteleg a Bánffy Emlékév: Kolozsvár nagy szülöttét, gróf Bánffy Miklós reneszánsz egyéniséget hozza közelebb a közönséghez, születésének 140. évfordulójának alkalmával. Az Erdélyben és Magyarországon egyaránt megünnepelt emlékév záróakkordjaként a Kolozsvári Magyar Opera november 18. és 20. között színháztörténeti jelentőségű eseménysorozatnak, a Bánffy Miklós Napoknak ad otthont. 


Sokoldalú tevékenységén belül számunkra nagyon fontos, hogy száz évvel ezelőtt Bánffy Miklós volt a budapesti Operaház főigazgatója, haladó szellemiségű vezetőként megreformálta a magyar operajátszást. Merész repertoárpolitikája mellett díszlet- és jelmeztervezőként is részt vett az előadások színpadra állításában. Rendezvénysorozatunk kiemelt eseménye Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájának bemutatója, az 1918-as ősbemutató Bánffy Miklós által megalkotott látványterveinek rekonstrukciójával. Az előadás rendezője a világhírű film-, színház- és operarendező, a Kossuth-díjas Szinetár Miklós. 

Köszöntőbeszédet mond: Hegedűs Csilla, a Kulturális Minisztérium államtitkára és Prőhle Gergely, nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár 



Vezényel: Selmeczi György

Kékszakállú........................................Szilágyi János
Judit.....................................................Molnár Mária

Prológus: Dimény Áron
valamint a Kolozsvári Magyar Opera zenekara

Díszlet- és jelmeztervező: gróf Bánffy Miklós, 1918
A jelmezek rekonstruálását irányítja: Szebeni Zsuzsa
A díszletek rekonstruálását irányítja: Lőrincz Gyula

Rendező: Szinetár Miklós, Kossuth-díjas rendező

Előadás után filmvetítés: A kékszakállú herceg vára, Szinetár Miklós rendezésében. A filmvetítés időtartama 1 óra.

 Az esemény támogatója Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és a Városi Tanács (Zilele „Bánffy Miklós” este proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca). 

Az esemény támogatja Kolozsvár 2014-es Európai Kulturális Főváros cím elnyerését (Proiectul susţine candidatura oraşului Cluj-Napoca la titlul de Capitală Culturală Europeană 2021). 

Röviden a műről:

A darab más műfaji meghatározásban misztériumjáték vagy szcenírozott ballada. Az opera a „legendás időkben” játszódik a Kékszakállú várában, de ez a vár valójában a férfi lelkét jelenti. A XX. század elején az európai irodalomban, képzőművészetekben, zenében eluralkodott egy világfájdalmasan elmagányosodó életérzés és ennek ábrázolása. Ebben a hangulatban írta meg Balázs Béla az eredetileg francia monda felhasználásával, és magyar népballadai eszközökkel támogatva misztériumjátékát. Szövegkönyvét először Kodálynak ajánlotta föl, de végül Bartók fantáziáját indította be hamarabb, aki még nem heverte ki, hogy Geyer Stefi hegedűművésznő kikosarazta. Bartók ebben a keserű, magányra berendezkedő hangulatban találkozott a librettóval, majd mire a zenemű elkészült, feleségül vette tanítványát, Ziegler Mártát, s egyfelvonásosát neki ajánlotta. Benyújtotta a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatára is,  de előadhatatlanságra hivatkozva visszautasították, így a bemutatóra csak 7 évvel később került sor Zádor Dezső rendezésében. Az ősbemutató díszleteit Bánffy Miklós tervezte, a két főszerepet Kálmán Oszkár és Haselbeck Olga énekelte, a karmester Egisto Tango volt, a regös szövegét pedig Palló Imre mondta el! Nyolc előadás után a darabot levették ugyan a műsorról, de 1936-tól ismét játszották, nagy sikerrel, ekkor indult el a nemzetközi hírnév felé. 

Bartók zenéje, csakúgy, mint Balázs Béla szövege balladai-népzenei alapokra épül, a szövegek prózai zeneiségét követik, erősítik fel a dallamok. A Kékszakállú megszólalásai lassabb, Juditéi mozgalmasabb, idegesebb deklamációk.

 



Nyomtat